Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?
Részlet a válaszából: […] Kiindulópontunk, hogy amennyiben az ajánlatkérő valamely nyilatkozat megtételét írja elő, annak meg kell felelni. Amennyiben formai szempontok miatt történik az érvénytelenítés, mert például nem a megfelelő template-et használta az ajánlattevő, úgy a döntés támadható. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Ajánlati dokumentációban nem szereplő helyszíni bejárás megtarthatósága

Kérdés: Az ajánlattevő kiegészítő tájékoztatáskérésben kezdeményezi helyszíni bejárás tartását. Sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazza, hogy helyszíni bejárást tartunk. Tarthatunk úgy bejárást, hogy az ajánlati felhívást nem módosítjuk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati felhívás módosítása nélkül nem lehetséges olyan tartalom rögzítése, melynek egyértelműen az eljárást megindító hirdetményben van a helye. Így arra nem kerülhet sor, hogy az amúgy is érdeklődést jelző gazdasági szereplők számára az ajánlatkérő megküldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmények karakterkorlátját az Európai Unió Hivatalos Lapjának a Kiadóhivatala állította be, amely nem változtatható. A hazai hirdetménytartalom eleve sokkal gazdagabb, mint máshol, hiszen a minősített ajánlattevői rendszertől való eltéréstől az értékelési szempont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy nem a Dinamikus Beszerzési Rendszerben történik az ajánlattétel, továbbá hogy az ajánlati kötöttség beáll az ajánlat benyújtásával. A Kbt. az aránytalanul alacsony ár körébe sorolja a kérdésben is jelzett jogkérdést. Miután aránytalanul alacsony ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Árkalkuláció hiányos műszaki tartalom birtokában

Kérdés: A dokumentációban az ajánlatkérő ki­emelten jelezte, hogy nem áll módjában megadni a beszerzés tárgyát képező kiadvány paramétereit. Hogyan lehet így árakat kalkulálni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében szükséges annyi információt az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani, amely alapján az ajánlatkérő képes eldönteni, hogy tud-e ajánlatot tenni. A műszaki tartalom hiányosságai nem feltétlenül versenyellenes magatartásra utalnak, hanem jelezhetik azt is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés nagyon életszerű, és olyan problémát fogalmaz meg,melynek megválaszolásához fel kell tárnunk a Kbt. olyan összefüggéseit, melyekelvezetnek minket a megoldáshoz. Explicit módon ugyanis a válasz az lenne, hogyminden esetben a bontást követően látható az irreális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Elektronikus bontás folyamata

Kérdés: Az elektronikus bontás hogyan zajlik?
Részlet a válaszából: […] A választ a Kbt. bontásra vonatkozó, teljes 80. §-ánakismeretében lehet megadni. Az elektronikus bontás feltétele, hogy legyenelektronikusan beérkező ajánlat, melynek benyújtását az ajánlatkérő lehetővétette.A 80. § rendelkezései a következők:– az ajánlatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Dokumentációkészítés mellőzhetősége

Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás keretében dokumentáció készítése részlegesen felesleges, ugyanakkor nagymértékben növeli az ajánlati felhívás terjedelmét (akár 100-200 oldal is lehet). Véleményem szerint valamennyi feltételt az ajánlati felhívásban kell szerepeltetni, különben nem védhető az esetleges eltérés, ellentmondás felvetése. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel érintett, Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdéseértelmében az ajánlatkérő jogosult az ajánlati felhívásban használt egyesfogalmak dokumentációban történő meghatározására, továbbá jogosult az ajánlatifelhívásban előírt – a kizáró okokon és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Dokumentáció tartalmának és tartalomjegyzékének eltérése

Kérdés: Mit tehet, illetve mit kell tennie az ajánlattevőnek akkor, ha észreveszi, hogy a dokumentáció tartalma nem felel meg a tartalomjegyzék szerinti tartalomnak, illetve az egyes részeiben eltér a hirdetményben – kiírásban – foglaltaktól?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő lehetőségei közé először a kiegészítőtájékoztatás kérése tartozik. A Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése értelmében azajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – az ajánlati felhívásban és adokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Ajánlat oldalszámozása

Kérdés: Az ajánlat üres, illetve információt nem tartalmazó oldalát is számozni kell? Mely jogszabály rendelkezik erről? Ha nem számoztuk, és az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított, ez a hiány annak keretében még pótolható, vagy emiatt esetleg érvénytelen lesz az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] Az oldalszámozásra vonatkozó előírások nem jogszabályielőírások. A Kbt. mindössze annyit tartalmaz ezzel kapcsolatosan, hogy azajánlatot az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmiés formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni (Kbt. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
1
2