Szerződéses érték növelése a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás alkalmazása esetén

Kérdés: Lehetséges-e a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás eredményeként létrejött szerződést akként módosítani, hogy 15%-kal növeljük a szerződéses értéket? Lehet-e a bővítést alkalmazni, ha azzal a szerződés értéke meghaladja a háromszázmillió forintot?
Részlet a válaszából: […] ...115. § szerinti eljárás esetében a Kbt. meghatároz egy értékhatárt (háromszázmillió forint), amelyet el nem érő becsült értékű beszerzés vonatkozásában eltérő eljárási szabályokat határoz meg. Ezek az eljárási szabályok lazábbak, egyszerűbbek, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Szerződéspontosítás lehetősége a Kbt. 122/A. §-a alapján indult eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést pontosítani az eljárás során, ha az a Kbt. 122/A. § alapján indult?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás jegyeit viseli magán, azaz az ajánlati kötöttség az ajánlattételt követően beáll, tárgyalásra nincs lehetőség, mivel nem a Kbt. 122. § (7) bekezdése alapján indul az eljárás, azaz az egyedüli lehetőség a dokumentáció vagy ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Eljárás nagyarányú mennyiségi eltérés esetén

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a kiírásban szereplő mennyiséghez képest másfélszeresével többet kér az ajánlatkérő, de a szerződés nem tartalmazza, hogy a díjban/árban benne van például 15 százalékos mértékű eltérés? Ha lehetőség van a Kbt. szerint a szerződés módosítására, akkor csak a mennyiséggel kapcsolatos költséggel vagy az arányos nyereségtartalommal is növelhető a vállalkozói díj?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 303. §-a pontosan meghatározza a szerződésmódosításának feltételeit. A mennyiségi kiterjesztést, azaz az eredeti 15százalékos mennyiség növelését is csak az alábbi feltétel szerint teheti meg azajánlatkérő:"A felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Érvénytelenség elvárt árbevétel hiánya miatt

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot akkor, ha ajánlattevő éves árbevétele az ajánlattétel évét megelőző 3 év mindegyikében sem ér el egy bizonyos összeget? (Az összeg meglehetősen magas.)
Részlet a válaszából: […] ...kritériumai között az ajánlattevő évesárbevételi követelményét az elmúlt három év viszonylatában igen magasanértékelte. A Kbt. értelmében az alkalmassági kritérium mértékét a törvény 69.§-ának (1)–(3) bekezdésében megfelelően kell előírni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Adatközlés teljesítésben személyesen részt vevők vonatkozásában

Kérdés: Mely esetekben szükséges/indokolt előírni, hogy a teljesítésben személyesen részt vevők nevét, képzettségét ajánlattevőnek közölnie kell ajánlatában?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges több száz fizikaimunkás önéletrajzának benyújtása, úgy ennek relevanciája, indokoltságamegkérdőjelezhető. A főszabály a Kbt. 69. §-a alapján értelmezhető. Ajogszabályhely (2) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kellhatározni, hogy mind a 66...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Nagy értékű beszerzések előzetes kontrollja

Kérdés: Hatályba lépett a 1132/2009. Korm. határozat, melynek következtében sürgőssé vált beszerzési eljárásunkat nem tudtuk megindítani. 3 évre tervezett beszerzésről van szó, melynek becsült értéke 118 000 000 Ft. Az idő sürget, válasz pedig nem érkezik a beszerzés időszerűségével kapcsolatban a monitoring-munkacsoporttól. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ez a folyamat akár 1-2 hónapig is eltarthat. A kormányhatározat miatti időveszteség azt fogja eredményezni, hogy nem tudjuk időben elindítani az eljárást, így ellátatlan területekkel, félmegoldásokkal kell számolnunk a későbbiekben. Mire számíthatunk a monitoringbizottságtól, és mit tehetünk ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás párhuzamosmegindítására is lehetőség van, ezt a kormányhatározat lehetővé teszi. Az 1.pont ugyanis annyira pontatlan, hogy a Kbt. 40. § (2) bekezdésének betartásacsak a rezsim kiválasztására vonatkozik, azaz ha több 50 millió forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Szerződés időtartamának feltételhez kötése

Kérdés: A szerződés időtartamának meghatározása lehetséges-e olyan formában, hogy azt valamely körülmény bekövetkeztéhez köti az ajánlatkérő – például keretösszeg kimerülése?
Részlet a válaszából: […] ...ezt a hirdetményminta nem teszi lehetővé. A szerződésidőtartama tehát a Kbt. hatálya alatt születő szerződések esetében konkrétidőponthoz kell, hogy köthető legyen. Mindez nem jelenti azt, hogy egyéb körülmény bekövetkezteesetében hatályát ne veszthetné a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Hosszú távra kötött szerződés indoka

Kérdés: Mivel indokolható a gyakorlatban, ha a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött megállapodás időtartama a négy évet meghaladja? Egyáltalán lehetséges ilyen hosszú időtartamra a szerződéskötés?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésbenmeghatározott hatály – akár három, akár nyolc évre, akár határozatlan időre isszóljon – lesz az irányadó. A Kbt. az alábbiakban foglalkozik a határozatlan idejűszerződésekkel, melyek jelzik, nem korlátozza a szerződés hatályát aszabályozás....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Keretösszeg alkalmazhatósága, értelmezése

Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződésben meghatározott egyszázalékos mértékű keretösszeget. Ezt követően a szerződés azt tartalmazta, hogy a keretösszeg előzőek szerinti túllépése azt jelenti, hogy az ajánlatkérő (illetve a megrendelő) a szerződés módosítása nélkül ebben a mértékben jogosult a keretösszeg túllépésére. Hogyan kell ezt értelmezni, és egyáltalán lehetséges-e egy szerződésben ilyen kitétel alkalmazása jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...ez a kérdésben fogalmazott keretösszeg aztjelenti, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 50. §-ának megfelelően jár el, azaz azeltérés lehetőségét közli százalékos mértékben az alábbiak szerint:– az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Hirdetmények egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. 300. §-ának (5) bekezdése alapján az egyszerű eljárás – ha eredményes – szerződéskötéssel zárul le. Ennek értelmében akkor nem kell közzétenni hirdetményt az Értesítőben a szerződéskötésre, módosításra és teljesítésre vonatkozóan sem?
Részlet a válaszából: […] Vegyük ketté az egyszerű eljárást. Ha hirdetménnyel teszikközzé az eljárást – azaz a becsült érték eléri a nemzeti értékhatár felét –,akkor – mivel hirdetménnyel kezdődött az eljárás – hirdetménnyel is zárul, ésközzé kell tenni a szerződés teljesítéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.
1
2