Szakember cseréje munkaviszony megszűnése miatt

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlattevőnek folyamatban lévő eljárás során értékelési szempont igazolására bemutatott szakembert cserélni (mert annak megszűnik a munkaviszonya)?
Részlet a válaszából: […] Kétféle lehetőséget kell felvázolnunk a válasz megadásakor. Először feltételezzük, hogy az érintett szakember alkalmassági követelményt is igazol, másodszor feltételezzük, hogy a szakember csak értékelési szempont vonatkozásában került bevonásra, és mindkét esetben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Hibás érvénytelenségi ok

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő hibás érvénytelenségi okot közöl, de valójában tényleg érvénytelen az ajánlat, csak más okból? Ha az ajánlatkérő nem fogja az összegzést módosítani, érdemes-e megtámadni?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban feltételezzük, hogy az érvénytelenség mindenképpen fennáll, a kérdés csak az összegezés tartalma ellenére fennálló helyzet és az esetleges érvénytelenség felmerülése.Viszonylag hasonló esetben (D. 519/2023.) hozott döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága

Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás szabályai szerint a nyertesre vonatkozó döntés az eljárás lezárását jelenti, az ajánlatkérő a Kbt. 79. § (1) és (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezés megküldésével tájékoztatja az ajánlattevőket (minden ajánlattevőt egyidejűleg) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szerződéskötési határidő

Kérdés: Nyertesként hirdettek ki bennünket egy uniós közbeszerzési eljárásban, 2 évre szóló ütemezett szállítási szerződést nyertünk el. A szerződéskötéshez benyújtottuk az ajánlatkérő által kért dokumentumokat, információkat. Mi úgy tudjuk, hogy a szerződést 30 napon belül kell megkötni, de az ajánlatkérő illetékes vezetőjének szabadsága miatt a szerződést még nem írtuk alá. Az aláírás késedelme miatt érvényes lesz-e a szerződés? Az aláírás késedelme alapul szolgálhat a szerződésben vállalt 1. részteljesítési határidő módosítására?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdés kapcsán utalunk a Kbt. 131. §-ában foglaltakra, kiemelve az (5) és (6) bekezdést."Kbt. 131. § (5) A nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Információhoz jutás iratbetekintés során

Kérdés: Az ajánlatkérő jogszerűtlenül megmutatta az ajánlat nagy részét az iratbetekintés során. Természetesen a versenytárs talált benne hibát, jelenleg jogorvoslati eljárás van folyamatban. Ha igazoljuk, hogy az ajánlattevő jogszerűtlenül jutott információhoz, akkor egyáltalán köteles-e a jogorvoslati fórum vizsgálni a kérdést, vagy elutasítja, hiszen a bizonyíték jogszerűtlenül jutott az ajánlattevő tudomására?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az iratbetekintést kívánja az ajánlattevő támadni, azt megteheti a jogorvoslati eljárás során. Arra azonban érdemes számítani, hogy az iratbetekintés során a betekintést kérő ajánlattevőnek szükséges volt megvádolnia az ajánlattevőt számos jogsértéssel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] Egy ajánlat érvénytelenségét olyan ok alapozhatja meg, amely kimerít valamely érvénytelenségi okot, melyet a Kbt. 73. §-a meghatároz. Az alábbiakban azokat az érvénytelenségi okokat emeltük ki, amely egy összerendezetlen ajánlat esetében a dokumentumok azonosíthatósága és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Teljesítésbe be nem vont kapacitást nyújtó/alvállalkozó polgári jogi igénye

Kérdés: Milyen polgári jogi igény illeti meg a kapacitást nyújtót/alvállalkozót, ha bevonására utóbb mégsem kerül sor?
Részlet a válaszából: […] A mellőzés esetén érvényesíthető polgári jogi igény vonatkozásában le kell szögezni, hogy a hatályos Kbt. ebből a szempontból egyértelműen különbséget tesz a kapacitást nyújtó szervezet és az alvállalkozó között. Az előbbit ugyanis főszabály szerint nem lehet kihagyni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Kiegészítő tájékoztatást megelőzően benyújtott, utólag nem módosított ajánlat kezelése

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban kiegészítő tájékoztatásra került sor, melynek során az ajánlatkérő új árazatlan költségvetést készített és küldött meg az ajánlattevőknek. Az egyik ajánlattevő még ez előtt a kiegészítő tájékoztatás előtt benyújtotta ajánlatát, azt a kiegészítő tájékoztatást követően sem vonta vissza, nem módosította, így még a korábbi költségvetést árazta és nyújtotta be. Az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (8) bekezdésének megfelelően jár-e el, ha a hiánypótlás keretében a költségvetés kijavítására szólítja fel az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásakor feltételezzük, hogy a kiegészítő tájékoztatás jogszerű volt. A Kbt. 71. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek kötelezettsége a hiánypótlás lehetőségét biztosítani, ugyanakkor a (3) bekezdés szerint a hiányok pótlása csak arra irányulhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Iratbetekintés üzleti titok feloldását követően

Kérdés: Mivel az iratbetekintés nem eredményes a titkosítás miatt, a feloldást követően van-e lehetőség a korábban kért iratbetekintésre? Ezt az igényünket az iratbetekintési kérelemben kell szerepeltetnünk, vagy a vitarendezésre adott válasz után van lehetőségünk újbóli iratbetekintési kérelmet beadni? Hogyan számítjuk ebben az esetben a határidőket? Mi a pontos ügymenet ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az iratbetekintés határidőn belül volt, majd az előzetes vitarendezésre válaszul az ajánlatkérő újabb felvilágosítást kért, és végül hiánypótlás keretében az ajánlattevő az üzleti titkot feloldotta. Ebben az esetben valójában nem bocsát ki új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Hamis adatszolgáltatással kapcsolatos jelentési kötelezettség alkalmasság nem megfelelő igazolása miatt

Kérdés: Amennyiben egy ajánlattevő nem igazolja megfelelően az alkalmasságát, az ajánlatkérőnek kötelessége lejelentenie hamis adatszolgáltatás miatt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja továbbra is tartalmazza azt az általános kötelezettséget, hogy amennyiben az ajánlattevő az előzetes nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasság igazolásának, és mindez befolyásolja az ajánlatkérő döntését, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.
1
2
3
13