8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Szakember mint szerződéskötési feltétel
Kérdés: Egyik eljárásunkban szerződéskötési feltételként szabott az ajánlatkérő olyan végzettségű szakembert, akivel ugyan az eljárás során rendelkeztünk, de hirtelen elhagyta a céget, amit igazolni is tudunk. Találtunk is olyan alvállalkozót, akinek a munkavállalói nem pontosan ugyanolyan megnevezésű végzettséggel rendelkeznek. Sajnos az ajánlatkérő nem akarja egyenértékűként elfogadni a meglévő végzettségeket, az nem okoz neki gondot, hogy az alvállalkozó biztosítaná a szakembert. Elfogadható-e, ha gyorsan elvégeztetjük a tanfolyamot, de akkor a dátum későbbi lesz, mint az eljárást lezáró döntés időpontja?
2. cikk / 8 Kizárás az eljárásból azonos franchise-szerződés esetében
Kérdés: Ki kell-e zárni azokat az ajánlattevőket, amelyek azonos céggel vannak franchise-kapcsolatban?
3. cikk / 8 Fordított értékelés alkalmazása DBR-ben
Kérdés: A DBR második, ajánlattételi részében alkalmazható a Kbt. 81. § (4), illetve (5) bekezdése?
4. cikk / 8 Árindokolás szempontjai
Kérdés: Milyen szabályok érvényesülnek az ajánlattevő árindoklásával kapcsolatban, mire kell ügyelni, ha az ajánlatkérőtől ilyen tartalmú indokláskérés érkezik? Milyen módon kell az árat indokolni abban az esetben, ha a rendkívül kedvező ajánlat hátterében gyártótól kapott ún. bevezető ár áll?
5. cikk / 8 Értékelés mintatermék használata mellett
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a benyújtott mintatermékeket használatban értékelje az ajánlatkérő, mielőtt döntést hoz az ajánlat érvényességéről? (Egészségügyi beszerzést érint a kérdés.)
6. cikk / 8 Referenciával kapcsolatos hamis adatszolgáltatás jogkövetkezménye
Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha a referenciával kapcsolatban pontatlanul nyilatkozik az ajánlattevő, és kiderül, hogy nem is azt a tevékenységet végezte? Egy olyan elírás, melyből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérő hazudott, elegendő ahhoz, hogy három évre kizárják a versenyből?
7. cikk / 8 Bontott ajánlat kezelése
Kérdés: A postai úton beérkezett ajánlatra az ajánlattevő nem írta fel a felhívás szerinti szöveget, miszerint az ajánlat az iktatóban nem bontható fel, hanem azt a címzett részére kell továbbítani felbontás nélkül. Emiatt az ajánlatot a beérkezést követően a postázóban felbontották, majd azt így, nyitott állapotban kaptuk meg. Mit tehetünk ebben az esetben? Mi lesz az ajánlat sorsa?
8. cikk / 8 Ajánlatok bontásának ellenőrzése
Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
