GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...kiemelni, hogy a Kbt. 36. § (2) bekezdése az ajánlattevők cselekményeit, a verseny tisztaságát sértő magatartásukat vizsgálja, és ezért a GVH felé tartozik bejelentéssel az ajánlatkérő. A kérdésben jelzett négy ügy azonos önkormányzat négy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Hibás érvénytelenségi ok

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő hibás érvénytelenségi okot közöl, de valójában tényleg érvénytelen az ajánlat, csak más okból? Ha az ajánlatkérő nem fogja az összegzést módosítani, érdemes-e megtámadni?
Részlet a válaszából: […] ...áron a szerződés teljesíthető lesz, és ezért az ajánlata érvénytelennek minősült. A fentiek szerint ilyen esetben az érvénytelenség a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján állapítható meg az alábbiak szerint:"73. § (1) Az ajánlat vagy a részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Alternatív ajánlattétel keretmegállapodás során

Kérdés: Lehet-e azonos terméket különböző áron megajánlani azonos keretmegállapodásos eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...az is kijelenthető, hogy a többváltozatú ajánlattétel versenytorzító hatást fog kifejteni a keretmegállapodás teljesítése során."A Kbt. 84. § (2) bekezdése alapján a kérelmező jelen esetben kötve van az ajánlatához, ezzel együtt ő maga is úgy nyilatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Az írásbeli összegzés módosításának határideje

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha eltelt a 20 nap, és az ajánlatkérő észleli, hogy mégis érvénytelen a nyertes ajánlattevő ajánlata?
Részlet a válaszából: […] ...többször is módosítani, ugyanakkor ennek az írásbeli összegezés megküldésétől számított huszadik napig kell megtörténnie a Kbt. 79. § (4) bekezdésének alábbi szabálya szerint:Az ajánlatkérő az írásbeli összegezést az ajánlattevők részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Az üzleti titok tárgya

Kérdés: Lehet-e üzleti titok tárgya a járulék mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...iparűzési adó tekintetében viszont megállapította, hogy az annak mértékét meghatározó mindkét adat – az adó alapja és kulcsa – a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdése szerinti, üzleti titokká nyilvánítás alóli tilalmi körbe tartozik. Az iparűzési adó 2%-os kulcsa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Árrészletező, árazott költségvetés hiánypótoltatása

Kérdés: Mi a különbség az árrészletező és az árazott költségvetés között? (Egy hazai jogorvoslati ügyben tette az előzőek szerinti megkülönböztetést a Döntőbizottság a D. 93/2020. számú ügyben.)
Részlet a válaszából: […] ...a saját maga által kialakított templatet, mely a felolvasólap mellékleteként került benyújtásra.A jogorvoslati fórum több esetben utalt a Kbt. 71. §-ának (8) bekezdésére, amely a hiánypótlási szabályok alkalmazásának korlátozásáról szól. A konkrét esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Hibás értékelési szempont meghatározása

Kérdés: Előírható-e, hogy egy adott paraméternél minél alacsonyabb az érték, annál több pontot kapjon az ajánlattevő úgy, hogy az alacsonyabb paraméter egyértelműen gyengébb teljesítményt is jelent? (Így a gyengébb termékért jár több pont.)
Részlet a válaszából: […] ...A jogorvoslati fórum szerint "az ajánlatkérő által meghatározott értékelési szempontoknak minden esetben meg kell felelniük a Kbt. alapelveinek. Az ajánlatkérő által meghatározott, az 1. részszempont – a nettó ajánlati ár – értékelésére előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...pontokká az ajánlattevő ajánlatát, csak a pontszámítás matematikai módszerét határozta meg. Emiatt az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 76. § (6) bekezdésének b) pontját, mivel nem állapítható meg, hogy milyen mennyiségi vagy minőségi tényezőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Ajánlat módosíthatósága

Kérdés: Árindokolás esetében módosulhat-e az ajánlat? Vagy ez csak lehetőség, nem szükségszerű? (A kérdés egy OMSZ-eljárás döntéséhez kötődik, de nem csak az adott esetre vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...és a szerződés adott áron való teljesíthetőségének igazolását szolgálja, ebben az értelemben nem része az ajánlatnak, és az a Kbt. keretei között módosítható. Az ajánlatkérő nem határozta meg, hogy az átlagos teljesítménynormát milyen – súlyozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb árajánlat elfogadása

Kérdés: Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb ajánlatot, az ajánlattevő megfelelő indoklása esetén, ha az ajánlati ár nagyobb a fedezetnél?
Részlet a válaszából: […] ...bírósági ügyre pedig tudomásunk szerint nem volt még itthon példa.A szerződéskötési kötelezettség időtartama vonatkozásában a Kbt. a következő kapcsolódó rendelkezéseket tartalmazza:– az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.
1
2