Összességében legelőnyösebb ajánlat tervpályázati eljárásban

Kérdés: Az ajánlati ár megbontásának magyarázata nálunk: egy tervpályázati eljárás lebonyolítása után kötelező a nyertes pályázóval szerződést kötni, ugyanakkor vele hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni, és az összességében legelőnyösebb ajánlatot kell értékelni. Ebben az esetben mi lehetne az összességében legelőnyösebb ajánlat, ha csak egy ajánlattevő lehet?
Részlet a válaszából: […] ...tervpályázati eljárás lefolytatását szerződéskötés zárja,ennek keretében nem lehet áttérni más eljárásra – a Kbt. 41. §-ának (3)bekezdése értelmében –, amely esetünkben – amennyiben jól értjük a kérdést -hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lenne....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Ajánlat tárgyalásos eljárásban, jegyzőkönyv lezárása után

Kérdés: Ha tárgyalásos eljárás során a tárgyalási jegyzőkönyv lezárása után az ajánlatkérő például új árat ajánl, ezt figyelmen kívül kell-e hagyni, mivel a jegyzőkönyvet már lezártuk, illetve módosítani kell-e a jegyzőkönyvet?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a kérdésben nevesített esetre nem tartalmazrendelkezést, azonban véleményünk az, hogy az eljárás lezárása után már nincslehetőség a tárgyalások tovább folytatására, és feltehetően a jegyzőkönyvlezárása is azért történt, mert az ajánlatkérő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Tárgyalási lehetőségek értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? (Például nemzeti rezsimben nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek.) A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? Az előzőek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...is. Azajánlati kötöttség ezekben az esetekben a tárgyalások lezárásakor áll be.Más a helyzet azonban a nem tárgyalásos eljárásokban. A Kbt.csak a nemzeti rezsimben lefolytatott nyílt és meghívásos eljárásban teszlehetővé ártárgyalást a felek között, más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Eljárás azonos ajánlati árak esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a bírálat során megállapítást nyer, hogy két ajánlattevő, amely egyébként alkalmasnak minősül, teljesen azonos ajánlati árat ad meg, és a kettőjük közötti döntés – a legalacsonyabb ellenszolgáltatás módszere miatt – nem lehetséges. Alkalmazható-e ilyenkor tárgyalás a megegyezésre, vagy lehetséges-e a korábban ajánlottnál kedvezőbb ár bekérése?
Részlet a válaszából: […] ...hiszenaz ajánlattevő ajánlati kötöttsége él, az áttérést egyértelműen tiltja aközbeszerzési törvény. [Emlékeztetőül: a Kbt. 41. §-ának (2)-(4) bekezdései szerinta nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a közbeszerzésekkel kapcsolatos általános szabályok között rendelkezik az ajánlatételi határidő időtartamáról, annak meghosszabbíthatóságáról, lerövidíthetőségéről. Emellett egyes eljárásfajtáknál külön határidőket állapít meg, míg másoknál visszautal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
1
2
3