Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása

Kérdés: Létrehozható-e új DBR azonos ajánlatkérő tekintetében, ugyanazon tárgyban és feltételekkel abban az esetben, ha korábban már felállított rendszer részvételi szakasza lezárult, azonban az ajánlattételi szakaszban konkrét közbeszerzési eljárás során nem valósítja meg valamennyi – a DBR létrehozására vonatkozó felhívásában szerepeltetett – kategóriát, mivel a részekre bontást kizárta a részvételi felhívásban? Amennyiben igen, akkor a folyamatban lévő ajánlattételi szakasz (konkrét közbeszerzési eljárás) lezárását megelőzően jogszerűen megteheti az ajánlatkérő? A DBR létrehozása esetén milyen részletezettségűen kell megadni a közbeszerzés tárgyát, abban az esetben, ha az ajánlatkérő kategóriákat határoz meg? A DBR létrehozását követően, a konkrét beszerzési igény felmerülésekor (ajánlattétel megküldése) van-e lehetősége az ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyát, teljes mennyiségét úgy meghatározni, hogy az adott esetben több kategóriát is érint? Amennyiben a DBR létrehozása során a műszaki szakmai alkalmasság nem kategóriánként került meghatározásra – a Kbt. 106. § (4) bekezdésében foglaltakkal ellentétben –, mit tehet az ajánlatkérő a részvételi szakasz lezárását követően?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő létrehozhat több DBR-t, ezzel leginkább saját feladatát nehezíti meg. Amennyiben a probléma az, hogy az egyes kategóriákhoz más-más alkalmassági követelményt rendelt, úgy valóban gondot jelent, hogy az egyes kategóriák vonatkozásában más-más ajánlattevői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Tárgyalásos eljárás szabályai

Kérdés: Tárgyalhat-e az ajánlatkérő azokról a paraméterekről, melyekkel kapcsolatban már az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy nem minősül tárgyalási alapnak? Módosíthatja-e ezt az álláspontját?
Részlet a válaszából: […] ...de jelenti azt, hogy javaslatokat benyújthatnak az ajánlattevők a műszaki és szerződési tartalom vonatkozásában.Ezt teszi egyértelművé a Kbt. alábbi szabálya:"87. § (1) * Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a műszaki leírás és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Nemzeti elbánást kizáró ok részvételi szakaszban

Kérdés: Egy dinamikus beszerzési rendszer felállítására irányuló közbeszerzési eljárásban vennénk részt. Az ajánlatkérő a részvételi szakaszban vizsgálni akarja a nemzeti elbánásra vonatkozó kizáró okot, és a részvételi jelentkezésben nyilatkozatot kér a megajánlani kívánt áru származási helyére, valamint arra, hogy nem ajánlunk olyan árut, amely vonatkozásában nem kell nemzeti elbánást biztosítani. A részvételi szakaszban lehet vizsgálni a nemzeti elbánás elvét?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 74. § (2) bekezdése olyan kizáró okokat tartalmaz, amelyek nem kötelező kizáró okok, és az ajánlatkérő dönt az adott kizáró ok alkalmazásáról. Mindkét kizáró ok szorosan kapcsolódik a Kbt. 2. § (5) bekezdésében foglalt nemzeti elbánás alapelvhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Lezárt üzleti év hiányában pénzügyi alkalmasság igazolása

Kérdés: Mint friss cég, az eljárás megindításának pillanatában nincs lezárt mérlegünk. Megakadályozza-e mindez az eljáráson történő indulásunkat?
Részlet a válaszából: […] ...időszakában, úgy a hamis adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok szerint a szerződést az ajánlatkérő köteles megszüntetni a Kbt. 143. § (2) bekezdés alábbi szabálya alapján."143. § (2) Az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy – a Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Ajánlatkérő igényének jogszerűsége az ajánlatban bemutatott szakemberek számával kapcsolatban

Kérdés: Van-e bármilyen általános szabály arra nézve, hogy az ajánlatkérő hány, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelheti meg az ajánlattétel feltételeként?
Részlet a válaszából: […] ...kívánt szakemberrel kell rendelkeznie. Ilyen elvárás megfogalmazásához az ajánlatkérőnek kétségkívül joga van, ám kizárólag a Kbt.-ben rögzített keretek között. Az alkalmassági követelmények meghatározását ugyanis az esélyegyenlőségre, az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága

Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
Részlet a válaszából: […] ...hogy mi alapján merülhet fel egyáltalán az ajánlatkérő részekre bontási kötelezettsége, és mi állhat annak hátterében. A Kbt. 58. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét, ugyanezen szakasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Szakember bevonásával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírási módjának jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az olyan alkalmassági feltétel előírása, amellyel az ajánlatkérő elsődlegesen a névjegyzékbe bejegyzett szakember bevonását követeli meg, emellett azonban lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására is?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 65. §-a feljogosítja az ajánlatkérőt arra, hogy alkalmassági követelményeket határozzon meg az ajánlattételhez megkövetelt gazdasági és pénzügyi helyzetre, műszaki és szakmai alkalmasságra, valamint, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
Részlet a válaszából: […] ...annak van jelentősége, hogy a megkövetelt létszám ténylegesen alátámasztja-e a szerződés teljesítésének jobb megvalósítását. A Kbt. 65. § (3) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Válaszadás mellőzése a tárgyalás folyamatában

Kérdés: Az ajánlatkérő a tárgyalás szabályait a "műszaki tartalomról szóló tárgyalás" keretében határozta meg, nem szűkítette le. A tárgyalás során mégis úgy dönt, hogy a műszaki tartalom egy részét ennek nem teszi tárgyává, azaz a felmerült kérdéseinket – mint a tárgyaláson kívüli kérdéseket – nem hajlandó megválaszolni. Megteheti-e ezt? És ha igen, mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 87. § (1) bekezdése értelmében nem azt kell az ajánlatkérőnek meghatároznia, hogy miről szeretne tárgyalni, hanem azokat az elemeket kell azonosítania, melyekről nem kíván tárgyalni. Akár azt is kijelentheti az ajánlatkérő például, hogy egyáltalán nem kíván...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Ügyfélképesség fedezet feletti ajánlattételkor

Kérdés: Az ügyfélképességet befolyásolja-e bármilyen módon, ha a második ajánlatot tevő ajánlattevő, aki egyben a kérelmet benyújtja, fedezet feletti ajánlatot tesz? (Mert ez esetben minél alacsonyabb fedezetet kell meghatározni, és nem lesz jogorvoslat.)
Részlet a válaszából: […] ...hogy az érintett jogát vagy jogos érdekét valamely törvénybe ütköző tevékenység, mulasztás sérti, veszélyezteti az alábbiak szerint.A Kbt. 148. § (2) bekezdése alapján kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.
1
2
3
14