Kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplő a DBR-ben

Kérdés: Indítottunk egy DBR felállítására irányuló eljárást. A beérkezett részvételi jelentkezéseket elbíráltuk, és felállítottuk a rendszert, majd kiküldtünk a rendszerben egy ajánlati felhívást, melyre válaszul az egyik ajánlattevő jelezte, hogy ő a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá került, és kéri, hogy tegyük meg a szükséges intézkedéseket. Ki kell-e zárni a DBR-ből az ajánlattevőt, és ha igen, melyik pontra hivatkozva? Vagy mivel nincs ajánlattételi kötöttség, maradhat a DBR-ben, legfeljebb az ajánlatát kell érvényteleníteni abban az esetben, ha mégis ajánlatot tenne az egyik felhívásunkra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 107. § (8a) bekezdése alapján a gazdasági szereplő jelezni köteles a kizáró ok hatálya alá tartozást, azaz cselekménykényszer áll fenn, hiszen az ajánlatkérő ezt követően ellenőrzi a megfelelőséget, és amennyiben nem felel meg, úgy kizárja, és ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Hivatkozás ajánlattételi felhívás kötelező elemére a benyújtandó iratok vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő az alábbiakat írta elő a benyújtandó iratok vonatkozásában: "Nyilatkozat a Kbt. 84. § (1) d) pontja szerint a kizáró okokra vonatkozóan." Mit ért ez alatt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő saját ajánlattételi felhívásának tartalmi követelményére hivatkozik, mely nem szükségszerű. Hiszen ez vélhetően a Kbt. 69. §-a szerint benyújtandó kizáró oki igazolás és/vagy az alvállalkozókra vonatkozó kizáró oki nyilatkozat megtételét jelenti.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Hiánypótlás kapacitást biztosító hamis nyilatkozata esetén

Kérdés: Ha a kapacitást biztosító nyilatkozik hamisan, akkor a nyilatkozat hiánypótoltatható? Egyáltalán köteles vagyok-e hiánypótoltatni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kizáró ok egyértelműen vonatkozik az ajánlattevőre, alvállalkozóra és kapacitást biztosító szervezetre is, amennyiben hamis adatszolgáltatás történik.A Kbt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Nemleges adóigazolás megkövetelése kifizetéshez

Kérdés: Az ajánlatkérő szabhatja-e a nyertes ajánlattevő számlája kiegyenlítésének feltételéül nemleges (köztartozásmentes) adóigazolás bemutatását a közbeszerzési szerződés teljesítésének szakaszában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a kizáró okok körében nevesíti a nemleges adóigazolást, mégpedig úgy, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki egy évnél régebben lejárt adó-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. §-ának (4) bekezdése lehetővé teszi a cserét választható kizáró ok esetében, amennyiben azt az ajánlatkérő előírta.A Kbt. fenti rendelkezése alapján, ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Bírálat rendje nemzeti rezsimben

Kérdés: A Kbt. 114/A. §-a esetében kell-e köztes bírálóbizottsági ülést tartani és köztes döntést hozni a bírálat során?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 114/A. §-a a nemzeti rezsim esetében teszi lehetővé, hogy az ajánlatkérő ne a 69. § szerinti bírálati logikát kövesse, hanem egységesen kérhessen minden igazoló dokumentumot már a részvételi/ajánlattételi szakaszban. Nem szükséges ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

65%-os szabály eltörlésének hatása keretmegállapodásra és előminősítésre

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás esetében is meg kell maradnia a 65%-os szabálynak a már megkötött szerződéseknél a jogszabályváltozásra figyelemmel, vagy lehetőség van módosításra? Mi a helyzet előminősítés esetében?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII. törvény 48. §-a törli a 138. § (1) bekezdés második és harmadik mondatát, mely a 65%-os szabály tartalmazta. A hatályos szabály értelmében már nincs alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Kizáró okok igazolása védelmi beszerzéseknél

Kérdés: Védelmi beszerzések esetében a kizáró okok igazolása nincs összhangban a 321/2015. számú kormányrendelettel. Valójában hiányos, vagy leginkább problémát okoz. Van arra lehetőség, hogy mégis a kormányrendeletre hivatkozva határozzuk meg az igazolási formát?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alábbi kivételi körei kerültek megfogalmazásra a védelmi és biztonsági tárgyú beszerzések vonatkozásában:A Kbt. 9. §-ának (1) bekezdése alapján a törvényt nem kell alkalmazni– a külön törvényben meghatározott védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Gyártó bejelentése a közbeszerzésben

Kérdés: A gyártót be kell jelentenem közreműködőként az ajánlatomban?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlat összeállítására és az ajánlat kötelező tartalmára vonatkozóan elsősorban az ajánlatkérő eljárást megindító felhívásában és az általa kiadott közbeszerzési dokumentációban, összefoglaló néven a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakat kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése nélkül képes megfelelni az ajánlatkérő által jogszerűen támasztott követelményeknek, akkor egy opcionális eljárási cselekmény hiánya (tájékoztatás kérése) nem alapozhatja meg az érvénytelenséget. Alátámasztja ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
1
2
3
5