Keretszerződésben alvállalkozó bevonása

Kérdés: Keretszerződés megkötésére irányuló eljárásban ajánlattevőként veszünk részt. A keretszerződés 4 éves időtartama, valamint a jellege miatt ugyanakkor nem látjuk előre, hogy milyen esetekben és milyen mértékben kell majd alvállalkozót bevonnunk. Az ajánlatkérő azonban a szerződés megkötésekor elvárja az alvállalkozók megnevezését és a teljesítési arány megadását. Hogyan oldható fel ez a helyzet?
Részlet a válaszából: […] A szerződés teljesítésére és a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozókra a Kbt. alábbi 138. § (3) bekezdését kell alkalmazni. Ezek a rendelkezések 2024. április 1-jén megváltoztak, ezért kikristályosodott jogértelmezés ezzel kapcsolatosan még nincs."138. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Magánszemély bevonása, igazolása

Kérdés: Szakember értékelési szempontra vagy alkalmassági követelmény és hozzá tartozó értékelési szempontra magánszemély kerül bevonásra (aki máshol munkaviszonyban áll, azonban önállóan állapodik meg az ajánlattevővel). Magánszemély tekintetében hogyan ellenőrizhető a kizáró okok fenn nem állása? Az ajánlatkérő a bírálati szakaszban kérhet magánszemély bevonása esetében bármilyen igazolást a kizáró okok fenn nem állásának igazolására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. fogalomrendszerében a természetes személy is a gazdasági szereplő fogalom alá tartozik, amennyiben az adott beszerzési piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja (Kbt. 3. § 10. pont). A természetes személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Új feltétel a DBR ajánlattételi szakaszában

Kérdés: A DBR ajánlattételi szakaszában keretmegállapodás megkötésére vonatkozóan kérte fel az ajánlatkérő a DBR-ben részt vevőket ajánlattételre. Alkalmassági követelményként referencia benyújtását kérte, viszont ajánlattételi felhívásában előírta: a "nyertes ajánlattevő további feladata az X termék/berendezések karbantartási, időszakos felülvizsgálati és javítási szolgáltatás ellátása"..., továbbá a műszaki leírásban kitért arra, hogy az ajánlattevőnek az ajánlattal érintett orvostechnikai eszközök időszakos felülvizsgálatára feljogosított szervezetnek kell lennie. Az ajánlattevő ezen nyilvántartásban jelenleg nem szerepel, mivel azt a szerződéskötésre kívánta igazolni. Mit tehet az ajánlattevő a hiánypótlás szakaszában? Bevonhat alvállalkozót, aki rendelkezik ezen nyilvántartásban szerepléssel? Az ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 71. § (6) bekezdését.
Részlet a válaszából: […] Értelmezésünk szerint az érvényes ajánlattétel feltétele a nyilvántartásban szereplés, ami ebben az esetben nem alkalmassági szempont. Mivel nem kapacitást biztosító szervezeti segítség szükséges hozzá, a kérdés valójában az, hogy az alvállalkozó képes-e teljesíteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Előzetes tájékoztató módosítása

Kérdés: Az üzleti tervünk részeként elkészítettük ez évi közbeszerzési tervünket, és már meg is küldtük a Közbeszerzési Hatóságnak közzétételre az időszakos előzetes tájékoztatót. Most észleltük, hogy tervezési hiba miatt a logisztikai rendszerünk karbantartására vonatkozóan szerepeltettünk egy olyan közbeszerzést, amire majd a következő évben fog sor kerülni. Mi a teendő ilyen esetben? Módosítani kell a tájékoztatót, ha az adott közbeszerzést nem kívánjuk megvalósítani az idei évben?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő közbeszerzési tervezése kapcsán a Kbt. 38. §-a tartalmazza az irányadó szabályokat. A rendelkezések szerint a klasszikus ajánlatkérői körbe tartozó szervezet előzetes tájékoztatót, a közszolgáltató ajánlatkérői körbe tartozó szervezet pedig - a rá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Közbeszerzési szakértelem egybeszámítása

Kérdés: Az új szabályoknak megfelelően állami közbeszerzési szaktanácsadót (ÁKSZ-ot) alkalmazunk munkavállalóként. Szükségünk volna azonban további közbeszerzési tanácsadás igénybevételére. Hogyan kell a beszerzés becsült értékét számítani, figyelembe kell venni az ÁKSZ-tevékenység értékét is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 9. § (8) bekezdés g) pontja alapján a Kbt.-t nem kell alkalmazni munkaviszony esetében, ennek megfelelően az állami közbeszerzési szaktanácsadó munkavállalóként munkaviszonyban történő alkalmazása nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Az ajánlatkérő felhívására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Felelősségbiztosítás mértéke

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő szerződéskötés feltételeként előírhatja az építési beruházáshoz kapcsolódó felelősségbiztosítást? Ez esetben is alkalmazandó a 75%-os mértékre vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint igen, a felelősségbiztosítás megléte a nyertessel való szerződéskötés feltételeként is előírható. Ez esetre ugyanakkor sem a Kbt., sem az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Késedelmi kötbér beszámítása

Kérdés: A szerződésben előírhatjuk jogszerűen, hogy a késedelmi kötbért levonjuk a végszámlából?
Részlet a válaszából: […] A megkötött szerződésekre a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni [Kbt. 2. § (8) bekezdés]. A Kbt. szabályai kógensek, ezektől a szabályoktól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben maga a Kbt. kifejezetten megengedi az eltérést [Kbt. 2. § (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Tartozás ledolgozása súlyos szerződésszegést követően

Kérdés: Közműfejlesztés építési beruházás nyertes ajánlattevője a vállalkozói szerződés alapján 30% előleget kapott. A teljesítés során két részszámla lett kifizetve. Az előleg, valamint a három részszámla összege a teljes vállalkozói díj 82%-a volt. A vállalkozó azonban a 3. részszámla kifizetését követően levonult a munkaterületről, és félbehagyta a beruházást. Az önkormányzat által felkért szakértő megállapította, hogy a beruházás készültségi foka 62%-os. Az önkormányzat felszólította a vállalkozót, hogy a készültségi foknak megfelelően ismeri csak el a teljesítést, és a korábban kifizetett összeg és a készültségi fok közötti különbözetet kéri visszafizetni. A vállalkozó erre nem volt hajlandó, így az ajánlatkérő bírósághoz fordult. A bírósági eljárás során a vállalkozó egyezségi ajánlattal állt elő, miszerint a tartozását "ledolgozza", vagyis nem pénzben teríti meg a tartozást, hanem "természetben". Érinti-e ez a megoldás az eredeti közbeszerzési eljárás alapján megkötött vállalkozói szerződést? Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy tud munkát adni a vállalkozónak, de ennek értéke a közbeszerzési értékhatárt eléri, hogyan kezelhető ez közbeszerzés szempontjából?
Részlet a válaszából: […] Az eredeti vállalkozói szerződés súlyos szerződésszegéssel ért véget, melyet az ajánlatkérőnek szankcionálnia kell. Egyrészt kötbérezni, másrészt az előleget visszakövetelni. További lehetőség, hogy a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pont alapján a későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Alvállalkozói bevonás aránya

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a szerződésben a beleegyezéséhez kötötte új alvállalkozó bejelentését a szerződés teljesítése során, úgy a bejelentés során figyelemmel kell lennünk arra, hogy bizonyos százalékos arányt ne érjen el az alvállalkozó bevonásának mértéke?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. hatálybalépése óta az alvállalkozó bevonásának mértékére vonatkozó szabályozás több jelentős változáson ment keresztül. A Kbt. először 50%-ban korlátozta az alvállalkozói teljesítés összesített arányát az ajánlattevő saját teljesítéséhez mérten,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
Részlet a válaszából: […] A kérdés különösen azért életszerű, mert a korábbiakban a 322/2015. Korm. rendelet sokkal megengedőbb volt, bár valójában akkor is az esetleges összeférhetetlenség kizárta, hogy a későbbiekben az ajánlattevő oldalán megjelenjen a tervező.A kérdés megválaszolásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.
1
2
3
85