Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] A beérkezett ajánlatok bírálatának mellőzése, illetve a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítása is szigorú szabályokhoz kötött.A Kbt. 70. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok bírálatának kötelezettsége terheli az ajánlatkérőt, amely kötelezettségtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

DBR ajánlattételi szakasza a KEF portálon

Kérdés: Milyen módon zajlik a dinamikus beszerzési rendszer ajánlattételi szakasza a KEF portálon?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban nem a DBR folyamatát ismertetjük, hanem a KEF portálon történő eljárási cselekményekről adunk rövid összefoglalót a kérdésnek megfelelően.A KEF portálja az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet alapján az ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Árlejtés lefolytatása egy ajánlattevővel

Kérdés: Lefolytathatom-e az árlejtést, ha csak egy ajánlattevőm van? Nem akarok eredménytelen eljárást, de bízom abban, hogy az egyetlen ajánlattevőm az árlejtés során alacsonyabb árat fog ajánlani. Ellenkező esetben meghaladjuk a fedezetet. Szükségszerű-e az eredménytelenség megállapítása, amikor észszerű lenne lefolytatni az árlejtést ebben az esetben is?
Részlet a válaszából: […] Ugyan első olvasatra nem tűnik logikusnak, mégis van olyan beszerzési helyzet, amikor az ajánlatkérő számára az a lehetőség áll fenn, hogy az egy darab ajánlattevő érvényes ajánlatát árlejtés keretében csökkenthesse. Erre természetesen az ajánlattevő nem kötelezhető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Közbenső döntés "kezelése"

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésére felhívó közbenső döntést ki kell küldeni? Ha igen, akkor az ellen már lehet eljárást kezdeményezni, hogy az ajánlattevő ne csússzon le róla, hiszen az összegezés sokkal később is lehet? Abban az ajánlatkérő csak megismétli a közbenső döntés eredményét?
Részlet a válaszából: […] A közbenső döntéshez a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti, igen fontos eljárási cselekmény kapcsolódik, mely az igazolások benyújtását írja elő az ajánlattevők számára. A közbenső döntés keretében az ajánlattevők értesülnek arról, hogy mely ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Aláírt nyilatkozatok feltöltésének kötelezettsége

Kérdés: Az űrlap mellett a nyilatkozatokat is fel kell töltenem aláírt formában?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 10. §-ának (1) bekezdése értelmében abban az esetben kell a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolatát becsatolni, ha nem áll rendelkezésre űrlap. A kettősség tehát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Bontáson készült okiratok

Kérdés: Ha a bontáson nem jelenik meg senki, akkor az ajánlatkérőnek kell-e jegyzőkönyvet készítenie? Ha igen, milyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] A bontással kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 62. §-a tartalmazza.A rendelkezések szerint az ajánlatok felbontásánál csak az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében a külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Saját eljárásrend kialakításának keretei

Kérdés: A felhívás V.4) pont 1. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-ára hivatkozik, azaz önálló eljárási szabályokkal folytatja le az eljárást. Ez azt jelenti, hogy lefolytathatja olyan eljárásban, ami nincs a Kbt.-ben? A Kbt.-ben lévő tárgyalásos eljárás ugyanis kétszakaszos, és részvételi jelentkezéssel indul. Itt pedig egyszakaszos eljárásként írja (ajánlattétel, tárgyalás, végső ajánlattétel) az ajánlatkérő, először a nyílt eljárás szerint, az ajánlatok bontását követően pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint kell eljárni. Törvényes ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] Igen, erre a saját eljárásrend keretében az ajánlatkérőnek lehetősége van. A saját eljárásrend esetében ugyanakkor az ajánlatkérő nem térhet el teljes mértékben az eljárási szabályoktól. Szabadsága van abban, hogy például egyszakaszos tárgyalásos eljárást folytasson le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás tekintetében számos változást hozott a2010. szeptember 15-én hatályba lépett Kbt.-módosítás. Bár korábban hasonlókérdésre már válaszoltunk, a folyamatos érdeklődés miatt részletesebbenfoglaljuk össze még egy alkalommal a változások lényegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] Igen, változtak, melynek értelmében törlésre került az ún."háromajánlatos", azaz hirdetmény nélküli egyszerű eljárás. Bevezetésre kerültugyanakkor a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, tekintettelarra, hogy a korábbi két nemzeti rezsim és egyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.
1
2
3