Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...és feltételekkel teszi lehetővé a tervező bevonását a teljesítésbe, azaz az nem automatikus.A kormányrendelet 18. §-a alapján a Kbt. 25. § (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen a kivitelezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Eljárás közbeszerzési eljáráson kívül bekért ajánlat közbeszerzési értékhatárt elérése esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő által megállapított becsült érték nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, emiatt közbeszerzésen kívül kér több árajánlatot – a szerződéses feltételek ismertetésével együtt. Hogyan kell eljárnom, ha a beérkezett ajánlatok közül legalább az egyik értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt? Véleményem szerint vagy be kell bizonyítania az ajánlatkérőnek az értékhatárt meghaladó ajánlatot adókról, hogy az ajánlatuk az általában kért vagy kínált áraknál irreálisan magasabb árakat tartalmaz (amit az ajánlatkérőnek nem kell figyelembe vennie a becsült érték meghatározásakor), vagy közbeszerzési eljárást kell lebonyolítania akkor is, ha van az értékhatárt el nem érő ajánlata is. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő kötelessége a beszerzési tárgy becsült értékét úgy megállapítani, hogy az a Kbt.-ben foglal­taknak megfelelő legyen. A piacon kért legmagasabb ár vizsgálatára feltétlenül szükség van a becsült érték megállapítása során. Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Beszerzési érték túllépésének következményei

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a közel 70 százalékos eltérés is irány­adó lett volna, vagy éppen a becsült érték meghatározása nem volt teljes, úgy a Kbt. megkerülése szintén felmerül, de ha nincs olyan következménye, ami miatt nemzeti helyett közösségi rezsim alkalmazása vált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Eredménytelen eljárás esetén korábbi Kbt.-szabály alkalmazhatósága

Kérdés: Ajánlatkérőnk egyszerűsített eljárásban szolgáltatást szerzett be. Az eljárást 2009 márciusában indította el, még a korábbi Kbt. szerint. Az eljárás egy részre sajnos eredménytelen lett. Vajon ilyen esetben lehet-e alkalmazni még a korábbi Kbt. 147. §-ának (2) bekezdését, és közvetlen ajánlattételi felhívást küldeni három ajánlattevőnek? Tekinthető-e ez ebben az esetben még ugyanannak az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] ...első bekezdés szerint induló eljárás nem lenne időbenlefolytatható, azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és – a Kbt. 99. §-ának(2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a tárgyalás befejezésekor írásbanszerződést kötni, aki a szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Eljárás egy beszállító alkalmassága esetén 2009. április 1-je után

Kérdés: Én úgy látom, hogy az új törvényben már nem szerepel nevesítve az április 1-jéig hatályos Kbt. 296. § b) pont kivételi körként. Nem tudom, így milyen más lehetőség lenne, hogy elkerüljük a közbeszerzést, ha műszaki sajátosságok miatt csak egy cég képes szállítani a szükséges berendezést.
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzést nemzeti eljárásrendben, melyfeltételek valamelyike együttesen kell, hogy érvényesüljön az előbb említettértékhatárral. A Kbt. 252. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőhirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...tehát önmagában az a tény,hogy az ajánlatkérő csupán egy ajánlattevővel tárgyal, nem ütközik törvényialapelvbe, hiszen maga a Kbt. ad lehetőséget akár csupán egy szereplőbevonására az értelmező rendelkezéseket tartalmazó 4. §-ának 35. pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Rendkívüli sürgősség értelmezése

Kérdés: Rendkívüli sürgősség: az én hibám-e, ha beázik a tető és balesetveszélyes, mert a gerendák elkorhadtak, ha ez egy hosszú folyamat végeredménye? Mondható-e az, hogy nem jártam el gondosan az évek során, elmaradtak a felújítások, és most nem indokolt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése értelmébenaz ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha– a nyílt vagy a meghívásos eljárás a Kbt. 92. §-ának a)pontja alapján eredménytelen volt (azaz nem nyújtottak be ajánlatot), feltéve,hogy a felhívásnak és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Tárgyalásos eljárás feltételei

Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalásos eljárás indulhat hirdetmény közzétételével, illetve hirdetmény nélkül is.A Kbt. 124. §-a szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.