Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
Részlet a válaszából: […] ...megválaszolásához érdemes áttekinteni a korábbi szabályozást. Az alábbi 18. § 2023. II. 28-tól hatályon kívül van:"18. § A Kbt. 25. § (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen a kivitelezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Üvegkapu használatának kötelezettsége

Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést, amelynek az értéke nem érte el a nettó 700 millió Ft-ot. Az ajánlatkérő pótmunkát rendelt el, amelynek értéke miatt a szerződés értéke már meghaladja a nettó 700 millió Ft-ot. Kötelesek vagyunk az Üvegkaput használni a továbbiakban?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő pótmunka-elrendelés vonatkozásában ugyanakkor felhívjuk a figyelmet egyrészt a tartalékkeret, másrészt a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont szerinti egyéb szerződésmódosulási automatizmus alkalmazásának esetére. Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során

Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] ...másodrendű feltétel maradt. Összességében véleményünk szerint az alábbi szabályt szükségtelen volt kimondani, sokkal inkább a Kbt. összeférhetetlenségi főszabályát kellett volna alkalmazni.A 2023. II. 28-val hatályon kívül helyezett szabály az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata nemzeti rezsimben

Kérdés: A D. 400/2022. döntés alapján kérdezem: nemzeti rezsimben kell vizsgálnom az aránytalanul alacsony árat mint ajánlatkérő, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...ki a Kbt. hatályos általános szabályából nemzeti rezsimben, mely szerint az aránytalanul alacsony ár vizsgálata nem kötelező, mindez az ajánlatkérő döntése. Erről nem szükséges előre tájékoztatnia az ajánlattevőket, azaz a bírálat során döntheti el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

A "vagy azzal egyenértékű" kitétel alkalmazása a felhívásban

Kérdés: Mi minősül azzal egyenértékűnek, amikor az ajánlatkérőnek kifejezetten egy adott gépsorra van szüksége? Szükséges-e előírni egy adott gyártó termékének megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" termék megajánlásának lehetővé tételét az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni.Amennyiben az ajánlatkérő nem hirdetmény nélküli eljárást kezdeményez a Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pontja esetében, ami az alábbiak szerint feltételezi a kizárólagosságot egy gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...és feltételekkel teszi lehetővé a tervező bevonását a teljesítésbe, azaz az nem automatikus.A kormányrendelet 18. §-a alapján a Kbt. 25. § (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen a kivitelezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...feladásának vagy megküldésének napjától számított legalább negyvenöt napban kell meghatározni, kivéve ha a szerződés megkötésére a Kbt. 105. § (1)–(2) bekezdése szerint kerül sor. A Kbt. gyorsított eljárásokra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. az alábbiak szerint teszi kötelezővé az ESPD-t hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében:A törvény 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat – az eljárás során adott kiegészítő tájékoztatás és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Építési beruházás becsült értéke az új Kbt. szerint

Kérdés: Mit tekintünk építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás becsült értékének az új Kbt. szerint? (A korábbi, 306/2011. kormányrendelet alapján a bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén is a költségvetést határozta meg becsült értékként, azonban az új, 322/2015. kormányrendelet már csak az engedélyhez kötött építési tevékenységet említi.)
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházás becsült értékét a Kbt. 16-19. §-aiban megadott rendelkezések alapján kell kalkulálni. A két legjelentősebb rendelkezés e körben a törvény 17. §-ának (5) bekezdése és 19. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint:– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Jogorvoslat szabályozása nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Nemzetbiztonsági eljárás esetében milyen jogorvoslati szabály érvényesül? (Kérdésünk indoka, hogy jelenleg a törvény nem szabályozza ezt a kört.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. két részre bontja a védelmi beszerzések nagy csoportját a kivételi körben. A törvény 9. § (1) bekezdésének a) pontja egyrészt utal az elsősorban saját szóhasználatában védelmi és biztonsági tárgyú beszerzéseknek hívott beszerzési tárgyakra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.
1
2
3