Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...először a Kbt. szabályait elemezzük, majd rátérünk az építési beruházásokkal kapcsolatos szabályok ismertetésére.A jelenleg hatályos összeférhetetlenségi szabály – eltérően a korábbi megközelítéstől – nem törekszik valamennyi, esetlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Erőforrás-szervezet nyilatkozata az ajánlatban

Kérdés: A kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek kell-e nyilatkoznia az ajánlatban, és ha igen, miről? Igazolásokat kell csatolnia? Hogyan igazolható az alkalmasság, ha annak érdekében erőforrás-szervezetet veszünk igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 55. §-ának (5) és (6) bekezdése vonatkozásában az alábbiakra kell az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek figyelemmel lennie – tekintettel a 2013. július 1-jén hatályba lépett változásokra.Az alábbiak nem érintik az építési beruházásokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kizáró okok igazolása szakembereknél

Kérdés: A Kbt. második (uniós értékhatárt elérő), illetve harmadik (nemzeti értékhatárt elérő) része szerinti eljárások tekintetében milyen igazolásokat szükséges csatolni a szakember részéről a Kbt. 56-57. §-ai szerinti kizáró okok igazolására? Elegendő-e a 310/2011. kormányrendelet 10. §-ában lévő nyilatkozat csatolása?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkező az alvállalkozója és adott esetben az alkalmasságigazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában csak a Kbt. 58. § (3)bekezdése szerinti nyilatkozatot köteles benyújtani a Kbt. 56. §-ában foglaltkizáró okok hiányáról. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...lezáró döntésmeghozatalán kívüli – tevékenységekben nem vett részt olyan személy, akijogosult a tulajdonosi jogok gyakorlására – Kbt. 10. §-ának (1)–(2) és (4)–(5)bekezdése.Tehát az érdekelt gazdálkodó szervezet, azaz a potenciálisgazdálkodó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Erőforrás-szervezet igazolása minősített ajánlattevők jegyzékében szereplés esetén

Kérdés: Az erőforrás-szervezetektől is elfogadható az igazolás, ha a minősített ajánlattevők jegyzékében szerepel, vagy csak az ajánlattevőktől és alvállalkozóktól?
Részlet a válaszából: […] ...kizáró okokra vonatkozó igazolás elfogadható, függetlenülaz ajánlattevő ajánlatban betöltött szerepétől.A Kbt. 12. §-ának (2) és (3) bekezdése értelmében– az ajánlattevők jegyzékbe vételének feltételeit (atovábbiakban: minősítési szempontok)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében az alábbiak szerintrendelkezik az elektronikusan rendelkezésre álló hatósági vagy közhiteles,ingyenesen elérhető adatbázisok ellenőrzéséről.A (7) bekezdés szerinti nyilvántartásokban való szerepléstaz ajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...minden esetbenegyedileg kell megítélni, hogy tartalmaz-e olyan többletelőírást, mely a Kbt54. §-ba ütközik az alábbiak szerint.A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő -a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Nemleges adóigazolás mint a számlakifizetés feltétele

Kérdés: A számla kifizetésének feltétele a nemleges adóigazolás? Ezt az eljárás elején vagy a számlakiállítás előtt kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] ...adózással kapcsolatos Kbt.-ben megjelenő szabályokat kétrészre érdemes osztanunk.Az első, a kötelező kizáró okok rendszerében vonatkozikazokra az ajánlattevőkre, alvállalkozókra, erőforrást nyújtó szervezetekre,melyek egy évnél régebben lejárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Igazolások, nyilatkozatok csatolásának megtagadása általános egyszerű eljárásban

Kérdés: Számos, a Kbt. VI. fejezete szerinti, általános egyszerű közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívásában található előírásként az ajánlattevők számára a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése szerinti nyilatkozat, illetve a Kbt. 68. §-a szerinti referenciaigazolások szerepeltetése az ajánlatban. Milyen alapon írhatja elő ezek ajánlathoz történő csatolását az ajánlatkérő, figyelembe véve, hogy a Kbt. VI. fejezete sem a 63. §-t, sem a 68. §-t nem hivatkozza be – lásd Kbt. 249. §-ának (3) bekezdése és 249. §-ának (4) bekezdése? Jogosult-e az ajánlattevő a fentiekre hivatkozva megtagadni ezen nyilatkozat, illetve igazolások csatolását?
Részlet a válaszából: […] ...kell.Az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 65. §, 66.§, 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó – Kbt. 249. §-ának (3) és (4)bekezdése.A fenti főszabályt azonban feloldja az alábbi hivatkozás,amely lehetővé teszi a fel nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...energetikai tárgyú törvénymódosítások között a Kbt.-térintő több szabály is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
2
3
5