Műszakiegyenértékűség-szabály alkalmazása többrészes eljárásban

Kérdés: Az ún. 75%-os, műszakiegyenértékűség-szabály többrészes eljárás esetében alkalmazható úgy, hogy összességében az adott közbeszerzés értékének 75%-át elérje, de az egyes részek vonatkozásában más és más legyen? Lehet-e úgy alkalmazni, hogy a 75%-ot esetenként meghaladja, esetenként pedig nem, de az átlag 75% vagy kevesebb legyen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett műszakiegyenértékűség-szabályt a Kbt. 65. §-ának (5) bekezdése részletezi. Több rész esetében a rendelkezés részletesen nem utal ugyan az alkalmazandó módszerre, de adott közbeszerzésre és beszerzési tárgyra utal, így feltételezzük, hogy a 75%-ot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Alkalmassági követelmények meghatározásának korlátja

Kérdés: Mennyiben van a 75%-os szabálynak prioritása akkor, amikor az ajánlatkérő meghatározza az alkalmassági követelményeket?
Részlet a válaszából: […] Gyakori félreértés, hogy a Kbt. 65. §-ának (5) bekezdésében foglalt előírás a főszabály, azaz a beszerzés tárgyában kért 75% mértékű referencia automatikusan megfelel a Kbt. követelményeinek.A 65. §-t azonban nem bekezdésenként, hanem egységesen kell értelmeznünk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Kapacitást biztosító szervezet részvétele a szerződés teljesítésében

Kérdés: Amennyiben az ajánlattevő a közbeszerzés tárgya szerinti referenciákra vonatkozó bevétel igazolására kapacitást biztosító szervezetet von be az ajánlatba, hogyan állapítható meg, hogy ebben az esetben – ha a kapacitást biztosító szervezet a teljes referenciakövetelményeknek való megfelelést igazolja (nem pedig szakemberekről és az ő tapasztalatukról, végzettségükről van szó) – milyen mértékben kell részt vennie a szerződés teljesítésében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. §-ának (9) bekezdése szerint a kapacitást biztosító szervezetnek olyan mértékben kell részt vennie a szerződés vagy azon részének teljesítésében, amelyhez a kapacitásokhoz szükség van, amely az ajánlattevő saját kapacitásával együtt biztosítja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet a válaszából: […]  Az eljárástípusok közösségi eljárásrendben nem változtak.Egyszerű eljárásrendben ugyanakkor a továbbiakban nem lesz saját nemzetieljárástípus, hanem a közösségi eljárásrend szabályait kell alkalmazni.Feloldódik ugyanakkor az a kötelezettség nemzeti rezsimben, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Erőforrással kapcsolatos igazolások

Kérdés: Hogyan változtak a törvénymódosítás után az erőforrással kapcsolatos igazolási kötelezettségek a kizáró okok és az alkalmasság vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Az erőforrással kapcsolatosan először is fontos jelezni,hogy a Kbt. meghatározza azokat az alkalmassági kritériumokat, amelyek nemminősülhetnek erőforrásnak, ebből következően csak azon alkalmasságikritériumok esetében van lehetőség erőforrást nyújtó szervezet bevonására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Erőforrással igazolható körülmények

Kérdés: Az új szabályok szerint mit tudok igazolni erőforrás-szervezet igénybevételével?
Részlet a válaszából: […] A módosított Kbt. határozottan különválasztotta azalvállalkozót és az erőforrást nyújtó szervezetet. Mindkét szereplő azajánlattevő oldalán, az ajánlattevő által kerül bevonásra annak érdekében, hogyaz ajánlattevő igazolni tudja a közbeszerzési szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

"Kezdő vállalkozás" mint ajánlattevő

Kérdés: Kezdő vállalkozásként nincs referenciánk és mérlegünk. Hogyan indulhatunk közbeszerzési eljárásban? E körben hozott-e változást a Kbt. módosítása?
Részlet a válaszából: […] A 2010. szeptember 15-én hatályba lépett módosítás érinti apénzügyi-gazdasági alkalmasság követelményrendszerét.Amennyiben az ajánlattevő azért nem rendelkezik mérleggel (aszámviteli jogszabályok szerinti beszámolóval) az ajánlatkérő által előírtteljes időszakra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Alkalmatlanná nyilvánítás alapja

Kérdés: Minek alapján állapítható meg az, hogy az ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére? És ha ezt állapítja meg az ajánlatkérő, mi a következménye, illetve a megállapítás ellen az érintett ajánlattevő fordulhat-e jogorvoslatért?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasságra, az alkalmasság vizsgálatára, azalkalmatlanság megállapítására és a következményeire, az igazolási módokravonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 65-69. §-ai tartalmazzák. Az alkalmasságjogintézményének rendeltetése, hogy ennek keretében olyan feltételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Összevonási tilalom referenciaigazolásnál

Kérdés: Jogszerű-e az az ajánlatkérői tiltás, miszerint a referencia vonatkozásában az egy adott éven belül végzett több, kisebb értékű munka nem vonható össze egy referenciamunkaként, még abban az esetben sem, ha annak tárgya vagy a másik szerződő fél ugyanaz a szervezet?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-a értelmében– árubeszerzés esetén az előző 3 év legjelentősebb szállításainakismertetését kérheti az ajánlatkérő. Az adatszolgáltatás során a szerződőpartnert, a teljesítés idejét, a szállítás tárgyát, az ellenszolgáltatásösszegét, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Géppark rendelkezésre állásának előírása

Kérdés: Alkalmatlansági ok-e, ha – nyomdai szolgáltatásra irányuló közbeszerzés esetén – a pályázó és a 10 százalék feletti alvállalkozók együttesen nem rendelkeznek minimum 2 darab digitális nyomdagéppel? Miért nem elegendő e körben, hogy az ajánlattevő – nyertesség esetén – teljesíti ezt a feltételt, például bérbevétellel?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükségesműszaki-szakmai alkalmasság körében az ajánlatkérő a Kbt. 67. §-ábanmeghatározott alkalmassági feltételek közül választhat. Az alkalmasságifeltételeket a Kbt. közbeszerzési tárgyanként sorolja fel. Az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.
1
2