Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] A beérkezett ajánlatok bírálatának mellőzése, illetve a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítása is szigorú szabályokhoz kötött.A Kbt. 70. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok bírálatának kötelezettsége terheli az ajánlatkérőt, amely kötelezettségtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Párhuzamosan elküldött ajánlat kezelése

Kérdés: Nem EKR-en keresztüli történő benyújtás esetén lehetséges a Kbt. 75. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásának kötelezettsége, figyelemmel arra, hogy az eljárás tisztasága sérülésének gyanúja felmerülhet az egyéb úton benyújtott ajánlat tartalmának ajánlatkérő általi bontás előtti megismerése révén? (A gazdasági szereplő megfelelő módon is benyújtotta az ajánlatát az ajánlattételi határidő lejártáig.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra utal, hogy eredménytelen lesz-e az eljárás, ha egy ajánlattevő az ajánlatkérő tudomására hozza ajánlata tartalmát. A kérdésben jelzett 75. § (2) bekezdés c) pontja az ajánlattevő által elkövetett jogsértésre utal, mely egyrészt sérti az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] A fedezettel kapcsolatban a Kbt. a fedezet miatt történő eredménytelenségről szóló döntés vonatkozásában szigorította és részletezte a szabályokat. Ennek keretében a döntés nem születhet meg fedezethiány miatt, csak abban az esetben, ha a fedezetről az ajánlattevők korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] Fedezethiány miatt az ajánlatkérő két jogalapot is alkalmazhat, a Kbt. 75. § (2) bekezdésének a), valamint b) pontjában nevesített jogalapot. A közbeszerzési törvény 75. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben – a 75. § (3) bekezdése alapján – a fedezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Közbeszerzés kiírása fedezet hiányában

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő úgy írja ki a felhívást, hogy nincs arra fedezet?
Részlet a válaszából: […] A korábban hatályos Kbt. kötelezően előírta az ajánlatkérő számára, hogy a közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatok bontási eljárásában, az ajánlatok felbontását megelőzően ismertesse a rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. Ez a rendelkezés opcionálissá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. külön nevesíti a visszalépés lehetőségét a közbeszerzésben az alábbiak szerint.A részvételi vagy az ajánlattételi határidőig az ajánlatkérő az eljárást szabadon visszavonhatja, melyről a jelentkezőket, ajánlattevőket tájékoztatni kell. A törvény 53....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Eljárás fedezethiány esetén

Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlattételi felhívást követően derül ki, hogy mégsem rendelkezünk megfelelő fedezettel a beszerzéshez?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán lényeges, hogy pontosan mely időpontban derül ki az ajánlatkérő számára, hogy nincs fedezete, vagy elegendő fedezete, illetve a korábban biztosított fedezetét esetleg visszavonták vagy átcsoportosították.Abban az esetben ugyanis, ha az ajánlati vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] Nem, erre az ajánlatkérőnek nincs lehetősége, mivel a vitarendezés iránti kérelemre adott válasz időpontjához eljárásjogi cselekmény kapcsolódik, hiszen akkor indul újra a jogorvoslati határidő, melyet az elő­zetes vitarendezés időszaka tör meg.A közbeszerzési törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárásban II.

Kérdés: Ha a tárgyalásos eljárásban azt írtuk, hogy legfeljebb három fordulót tartunk, de az első vagy második forduló után nem tesznek új ajánlatot, akkor hogyan ismertessük? Ismertethető-e a fedezet – az esélyegyenlőség biztosításával – a tárgyalások megkezdése előtt a sikeres eljárás érdekében? Kérdésünk továbbá: a több évre kötendő szerződéseknél csak a beszerzés évében rendelkezésre álló összeget tudjuk ismertetni; mondhatja-e ilyenkor az ajánlatkérő, hogy nem fog rendelkezésre állni a fedezet, ha az árakat olyan magasnak találja, hogy szerinte egy esetleges megismételt eljárásban tudná csökkenteni azokat?
Részlet a válaszából: […] A fedezet ismertetésének a végső ajánlatok megtételét követően kell történnie, de azok nyilvános bontása előtt. Szükséges lesz tehát az első esetben külön bontást tartani, még akkor is, ha új ajánlat nem érkezik be, de az ajánlattevők korábbi ajánlataikat fenntartják,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Eljárás részbeni eredménytelenség esetén

Kérdés: Az eljárás három részből áll. Ha az egyikre nem érkezik ajánlat, vagy olyan érkezik, amelyre nincs fedezet, akkor – mivel erre a részre eredménytelen lesz az eljárás, de a beszerzési igény megmarad – újabb eljárást kell kezdeményeznie az ajánlatkérőnek? Ez akkor is kötelessége, ha rendkívüli sürgősségre hivatkozva választotta az ajánlatkérő az eredeti eljárásfajtát?
Részlet a válaszából: […]  Mivel bontáskor a közbeszerzési törvény 62. §-ának (4)bekezdése értelmében ismertetni kell a fedezetet, az eljárás eredménytelenségeez alapján megállapítható, ha csak olyan ajánlatok érkeztek, amelyek afedezetnél magasabb értékűek. Kivételes esetben, ha eredetileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.
1
2