Összeférhetetlenségi nyilatkozattal érintettek

Kérdés: Szükséges-e összeférhetetlenségi nyilatkozat a döntéshozó részére, vagy csak a bírálóbizottság számára van erre szükség?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos szabály a bizottságra mint javaslattevő testületre utal, amely testület a döntéshozó számára terjeszti elő javaslatát.A Kbt. 27. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott szakértelemmel együttesen rendelkező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...álló döntéstechnológiaiútmutató a következő címet viseli: Döntéstechnológiai útmutató a 2003. éviCXXIX. törvény (Kbt.) szerint lefolytatott közbeszerzési eljárások során a Kbt.57. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre a válasz – véleményünk szerint – a Kbt. következőelőírásainak összevetésével adható meg.A Kbt. 8. §-ának (1)-(3) bekezdései a következők szerintrendelkeznek: a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és adokumentáció elkészítése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogiszerződés alapján a szervezet javára tevékenykedő személynek. A Kbt. értelmébenugyanis – a 8. § (1) bekezdése szerint – a közbeszerzési eljárás előkészítése,a felhívás és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.