Szerződéskötés mellőzése ajánlattevő által bejelentett alvállalkozóval szemben

Kérdés: Egy közbeszerzés nyertese egyedül a mi cégünket jelölte meg 10 százalékot meghaladó alvállalkozóként, mégsem köt most velünk szerződést, hanem pályázatot írt ki erre a munkára. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […]  Ajánlattevőnek lehetősége van alvállalkozót cserélni, ennekoka azonban a következő lehet.A Kbt. 304. §-ának (1)-(4) bekezdéseiben a következőkszerint rendelkezik:– a közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapjánnyertes ajánlattevőként [Kbt. 91....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Igények az ajánlatkérő nemfizetése esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem fizeti ki a számlát, mit tehetünk? Automatikusan benyújtható inkasszó a számlája terhére? Vagy pereljük be? És ha ebből kárunk van, azt érvényesíthetjük?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. értelmében az alábbi szabályoknak kellmegfelelnie a Kbt. 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérőnek:A 99. § (1) bekezdése alapján eredményes közbeszerzésieljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) (Kbt. 91. §-a)kell írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Teljesítési nyilatkozattétellel érintett alvállalkozók

Kérdés: Ajánlattevőt valamennyi alvállalkozója vonatkozásában terheli a teljesítési nyilatkozat megtételének kötelezettsége, vagy ez a kötelezettség a bevonás mértékétől függ?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény – fizetésre vonatkozó – szabályaijelenleg a következők szerint fogalmaznak:Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésénekelismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az elismerés megtagadásáról – hajogszabály másként nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Nemleges adóigazolás mint a számlakifizetés feltétele

Kérdés: A számla kifizetésének feltétele a nemleges adóigazolás? Ezt az eljárás elején vagy a számlakiállítás előtt kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] Az adózással kapcsolatos Kbt.-ben megjelenő szabályokat kétrészre érdemes osztanunk.Az első, a kötelező kizáró okok rendszerében vonatkozikazokra az ajánlattevőkre, alvállalkozókra, erőforrást nyújtó szervezetekre,melyek egy évnél régebben lejárt adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Teljesítési biztosíték átutalása mint szerződéskötési feltétel

Kérdés: Egy kiírás dokumentációjában az ajánlatkérő úgy rendelkezett: a szerződés megkötésének feltétele, hogy a teljesítési biztosítékot az ajánlattevő átutalja. Ha ezt a nyertes ajánlattevő nem teljesíti, a szerződés megkötése ajánlattevő felróható magatartása miatt lehetetlenül. Emiatt a nyertes az ajánlati biztosítékot elveszti, és az ajánlatkérő mentesül a szerződéskötési kötelezettség alól. Kérdéseim: Jogszerű-e a fenti kitétel? Mikor kell átutalni a teljesítési biztosítékot? Hogyan lehet elveszíteni a rendelkezésre nem bocsátott – át nem utalt – teljesítési biztosítékot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 53/A. §-a alapján az ajánlatkérő jogosult a nyertesajánlattevővel kötendő szerződésben teljesítési biztosítékot kikötni. Ezt atényt azonban – továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét – nem adokumentációban, hanem az ajánlati felhívásban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Alvállalkozói kifizetések értelmezése

Kérdés: A Kbt. definiálja az alvállalkozó fogalmát, illetve hogy a beszerzés értékének 25 százalékát meghaladó alvállalkozó csak közös vállalkozás formájában adhat ajánlatot. A "közös vállalkozás" tagja is szerződést köt a konzorciumvezető céggel. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben a konzorciumvezető céggel szerződést kötő másik konzorciumi tag a Kbt. 305. §-a szempontjából alvállalkozónak minősül, tehát az ő kifizetései is a többi alvállalkozó kifizetései szerint történnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében a 25 százalékot meghaladó mértékbenigénybe venni kívánt alvállalkozó közös ajánlattevővé válik. Erre az esetre nemvonatkozik az alvállalkozói kifizetés, hiszen mint közös ajánlattevő kellmegfelelnie a követelményeknek.Ezt támasztja alá a Kbt. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Alvállalkozói igazolás kiadásának megtagadása

Kérdés: Mi van abban az esetben, ha az alvállalkozó nem ad igazolást, azonban az ajánlattevő dokumentumokkal tudja igazolni, hogy kifizette az alvállalkozót? Mit fogad el ebben az esetben az ajánlatkérő? Elegendő, ha az ajánlattevő csatolja a közte és az alvállalkozó között létrejött szerződést, illetve a banki átutalás igazolását?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 305. § (3) bekezdésének f) pontja ad eligazítástebben a kérdésben. A banki átutalás igazolása elegendő az ajánlatkérő számára.Arra azonban nem kötelezhető az ajánlattevő, hogy minden egyes alvállalkozói szerződéstnyújtson be az ajánlatkérő számára, melyből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Szubalvállalkozói kifizetések

Kérdés: A Kbt. jelenlegi, kifizetésre vonatkozó szabályai, az alvállalkozó által igénybe vett további alvállalkozókra, azaz szubalvállalkozókra is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 305. § nem vonatkozik az alvállalkozóalvállalkozójára, csak magára az első szintű alvállalkozóra.Fentieket támasztják alá a Kbt. 305. § (3) bekezdésénekkövetkező rendelkezései is:– az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlítiaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Logisztikai tevékenység elszámolása

Kérdés: Ajánlatkérő készletbeszerzéseihez többször kapcsolódnak olyan szállítók (fuvarozók, szállítmányozók), akik a raktárakba, szállítási helyekre elszállítják az anyagot. A pályázó cégek logisztikai tevékenység címén jelölték meg a fuvarozóikat. A kifizetés szempontjából hogyan kell kezelnünk ezeket az alvállalkozókat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a 4. §-ában kifejti az alvállalkozó fogalmát, melyneksorán nem sorolja alvállalkozói körbe az alkatrész- vagy alapanyag-szállítót,építőanyag-szállítót.A rendelkezés szerint alvállalkozó az a szervezet vagyszemély, amely vagy aki a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Teljesítés inkasszóra

Kérdés: Egy önkormányzat, mint ajánlatkérő, egy eredményes közbeszerzési eljárás során, még 2006-ban szerződést kötött a nyertes ajánlattevővel. A vállalkozó több részszámlát nyújtott be, melyek közül az ajánlatkérő többet kifizetett, ám többet – az igazolás és a számla befogadása után – egy felülvizsgálatot követően vitatott, nem, vagy csak részben fizetett ki Ezt követően a vállalkozó, hivatkozva a Kbt.-re, inkasszót nyújtott be ajánlatkérő bankszámlájára, amit a bank teljesített. Miért tehette ezt meg az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő a részszámlákat befogadta, így ezekkel kapcsolatbana teljesítésigazolásokat valószínűleg kiadta. A teljesítésigazolások utólagosvitatása nem érinti a részszámlák befogadását.A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. éviLXXXV. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
1
2
3
4
6