9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Tájékoztatási kötelezettség in-house szerződés teljesítéséről
Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő in-house szerződés esetén az EKR/CoRe-ban közzétenni a szerződés teljesítésével kapcsolatos adatokat a Kbt 43. § (1) bekezdés c) pontja alapján?
2. cikk / 9 Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában
Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
3. cikk / 9 Szerződés teljesítésének időpontja a közzétételi kötelezettség kontextusában
Kérdés: A Kbt. 43. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint, ha a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat. A cd) pont esetében építési beruházás során mely időpont az irányadó? A beruházás kivitelező általi készre jelentésének időpontja, a műszaki átadás-átvétel lezárásának időpontja vagy a teljesítésigazolás kiadásának időpontja? A legtöbb esetben ezek az időpontok eltérőek, akár jelentős időbeli eltérés is lehet közöttük. Vagy esetleg más időpont az irányadó? A ce) pont esetében fordított áfás szerződés esetén mely időpont az irányadó? Amikor a kivitelező felé teljesítette a végszámla kifizetését az ajánlatkérő, vagy amikor az áfa összegét megfizette? [A 44/2015. MvM rendelet 16. mellékletének V.2.4) pontjában a nettó ellenszolgáltatást kéri feltüntetni, a CoRe rendszerben azonban a bruttó ellenszolgáltatást kell feltüntetni. Fordított áfa esetében az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontja eltér.]
4. cikk / 9 EKR-en kívüli eljárások
Kérdés: Az előminősítési rendszerben lévő eljárásokat miért nem kell beintegrálnom az EKR-be?
5. cikk / 9 Hirdetményi kellék részajánlattételnél
Kérdés: Miért kell részajánlattételnél a "valamennyi részre" opciót bejelölni minden alkalommal az eljárást megindító hirdetményben?
6. cikk / 9 Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében
Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
7. cikk / 9 Ajánlatkérői kötelezettségek elektronikus eljárásban
Kérdés: Tudomásuk szerint az idei évtől új rendelet szabályozza az elektronikus közbeszerzést. Melyik ez a szabály, és előír-e az ajánlatkérők vonatkozásában – az eljárásforma jellegére tekintettel – a Kbt.-ben szabályozottakhoz képest többletkötelezettségeket?
8. cikk / 9 Szerződésteljesítéssel kapcsolatos közzétételi kötelezettség gyakorisága
Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás második részében lefolytatott közbeszerzések eredményéről szóló tájékoztatót a Kbt. szerint negyedévente, összesítve lehet közzétenni. Ugyanezt a lehetőséget a törvény nem biztosítja a szerződések teljesítésére vonatkozó tájékoztatók közzététele vonatkozásában. Folyamatosan és igen nagy számban kell hirdetményeket közzétennünk olyan szerződések teljesítéséről, amelyekre vonatkozó eljárások eredményéről majd csak a negyedév végén kell a tájékoztatót feladnunk. Várható-e, hogy a Kbt. olyan arányban módosuljon, hogy a keretmegállapodásos eljárás második részében kötött szerződések teljesítéséről is csak negyedévenként kelljen tájékoztatót közzétenni?
9. cikk / 9 Szerződéses ár változása régi Kbt. hatálya alatt kötött megállapodás esetén
Kérdés: Az új közbeszerzési törvény hatálybalépését megelőzően határozatlan idejű szerződést kötöttünk partnerünkkel. A szerződés megkötésekor megállapodtunk abban, hogy a szerződés szerinti ár az inflációs ráta figyelembevételével, a felek megegyezésével módosulhat. (Nem a KSH szerinti inflációs rátának megfelelően.) Szerződéses partnerünk áremelési szándékot jelentett be, és a javasolt áremelés mértéke nem éri el az inflációs rátát. Elfogadható-e az áremelés, vagy közbeszerzési eljárással új partnert kell kiválasztani?