Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában

Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
Részlet a válaszából: […] ...szerződésmódosítással kapcsolatos igények jellemzően a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjával kapcsolatban jelennek meg, ezért válaszunk is erre a módosítási jogalapra fókuszál. Ez az a jogalap, mely három feltétel együttes teljesülése esetén alkalmas lenne az előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

459/2016. kormányrendelet hatálya

Kérdés: A helyi önkormányzatok alanyaik-e a 459/2016. kormányrendeletnek? Van-e kötelezettségük a helyi önkormányzatoknak az 1 000 000 Ft feletti beszerzéseik esetén, a rendelet alapján három árajánlat beszerzésére?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendelet alanyi hatálya az alábbi szervezetekre terjed ki:A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 195. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő a nettó egymillió forintot elérő vagy meghaladó, de a Kbt. 15....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Klasszikus ajánlatkérő háromajánlatos eljárása központosított közbeszerzésben

Kérdés: Klasszikus ajánlatkérőként kell-e alkalmaznom a háromajánlatos eljárást központosított közbeszerzésben, ha saját hatáskörben szerzek be, mert a keretmegállapodást nem tudom használni?
Részlet a válaszából: […] ...szól – a következő rendelkezést tartalmazza: a rendelet nem alkalmazandó, ha az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésére a Kbt. 31-32. §-a szerinti központosított közbeszerzés keretében, vagy a Kbt. 105. § (1) vagy (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Elektronikus árlejtés folyamatában változtatható ajánlati elemek

Kérdés: Az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat – Kbt. 76. § (2) bekezdésének a) pontja. Az elektronikus árlejtés folyamatában az árakon kívül megváltoztatható-e az eredetileg megajánlott termékek típusa vagy gyártmánya a végső ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] ...Erre az időszakra feloldódik az ajánlati kötöttség. Ez azonban nem vonatkozik másra, mint az "árlejtett" tartalomra. Ezt támasztja alá a Kbt. elektronikus árlejtési szabályozása, mely egyértelműen csak az értékelési részszempontok számszerűsíthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Új végrehajtási rendeletek a közbeszerzésben

Kérdés: Az új Kbt. mellé teljesen új végrehajtási rendeletek jelennek meg, vagy a korábbiakat igazítják az új törvényhez? Az átmeneti időszakban, november 1-je után új szabályok hiányában hogyan kell eljárni, ha a hatályos rendeletek ellentétesek a törvénnyel?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. mellett lapzártánkig az alábbi új végrehajtási rendeletek jelentek meg:– a Kormány 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelete a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról;– a Kormány 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelete a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik az olyan ajánlattevő közbeszerzési eljárásban való kizárásának lehetőségéről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése értelmében amennyiben az építési beruházás építmény kivitelezésére és tervezésére együtt irányul, vagy a Kbt. 1. mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezésére és tervezésére együtt irányul,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységről szóló 191/2009. kormányrendeletről (Épkiv.).A 4. § (1) bekezdése szerint az építmény kivitelezésére vagy a Kbt. 1. mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezésére irányuló, az építésügyi jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat;– a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó szabályokat,amelyre ez idáig nem rendelkeztünk még szabályokkal, bár a Kbt. 2006 óta utaltrá;– a védett foglalkoztatók, védett szervezeti szerződéstkötött szervezetek, valamint szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Közbeszerzések központi lebonyolítása

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
Részlet a válaszából: […] ...energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011.évi XXIX. törvény úgy módosította a Kbt.-t, hogy felhatalmazást adott arra,hogy a kormány rendeletben szabályozza – egyebek mellett – az irányítása vagyfelügyelete alá tartozó költségvetési szervek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.
1
2