Alvállalkozó és keretmegállapodás

Kérdés: Egy keretmegállapodásos eljárás második részének (pl. egy versenyújranyitás) teljesítésébe alvállalkozóként be lehet vonni egy másik konzorciumi tagot?
Részlet a válaszából: […] ...konzorciumi tag elnevezések terjedtek el, amikor több gazdasági szereplő közös részvételi jelentkezést vagy közös ajánlatot nyújt be a Kbt. 35. § alapján. A Kbt. szabályozása szempontjából a közös részvételi jelentkezést benyújtó egyes gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...kiemelni, hogy a Kbt. 36. § (2) bekezdése az ajánlattevők cselekményeit, a verseny tisztaságát sértő magatartásukat vizsgálja, és ezért a GVH felé tartozik bejelentéssel az ajánlatkérő. A kérdésben jelzett négy ügy azonos önkormányzat négy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Jogszabályok változása DBR hatálya alatt

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a DBR felállítására irányuló eljárást megindító hirdetmény feladáskor hatályos Kbt. – ill. valamennyi vonatkozó jogszabály – az irányadó a rendszer felállítását követően annak működése alatt indított egyes közbeszerzések tekintetében? Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy a DBR-ben történő egyes közbeszerzések során a jogfolytonosság hogyan biztosítható a szerződés teljesítésére vonatkozó más egyéb jogszabályok kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...DBR esetében az újraversenyeztetések a hatályos Kbt. szerint folytathatók. A DBR, hasonlóképpen az előminősítési rendszerekhez, folyamatosan fennálló rendszer, mely követi a jogszabályváltozásokat. Amennyiben például változás áll be a kizáró okok vonatkozásában, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Felelősségbiztosítás mértéke

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő szerződéskötés feltételeként előírhatja az építési beruházáshoz kapcsolódó felelősségbiztosítást? Ez esetben is alkalmazandó a 75%-os mértékre vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] ...szerint igen, a felelősségbiztosítás megléte a nyertessel való szerződéskötés feltételeként is előírható. Ez esetre ugyanakkor sem a Kbt., sem az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Alvállalkozói nyilatkozat és EKR

Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
Részlet a válaszából: […] ...használatának, illetve mindezek mellőzésének összetett szabályrendszere van. Az elektronikus úton történő kapcsolattartás szabályait a Kbt. 40-41/C. § és a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet tartalmazza.A Kbt. 40. § (1) bekezdése és a Kbt. 41. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés

Kérdés: Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. szerint az ajánlatkérő köteles a beérkezett ajánlatokat elbírálni, és eredményes közbeszerzési eljárást követően a szerződést a nyertes ajánlattevővel írásban megkötni [Kbt. 70. §. (1) bekezdés, Kbt. 131. § (1) bekezdés]. A Kbt. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Kapacitást biztosító szervezet átalakulása

Kérdés: A cég átalakult, és kapacitást biztosítóként valójában már nem rendelkezünk szakemberrel. Most szerződnénk az ajánlattevővel. Szerződhetünk az új céggel?
Részlet a válaszából: […] ...szervezetet kötelessége bevonni a szerződés teljesítésébe. Amennyiben az érintett kapacitást biztosító elvesztette képességét, a Kbt. alábbi 138. § (2) bekezdésének alkalmazásával lecserélhető úgy, hogy az ajánlatkérő ellenőrzi az új gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Gyártó kapacitást biztosító szervezetként

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban indulunk, ahol a gyártó segítségével igazoljuk a referenciát. Mivel referencia esetén a kapacitást biztosító szervezetnek részt kell vennie a szerződés teljesítésében, a gyártót meg kell jelölni alvállalkozóként, vagy az alvállalkozói kivételi körre tekintettel a gyártó nem is lehet kapacitást biztosító szervezet?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. fogalomrendszerében a kapacitást biztosító szervezet és az alvállalkozó két eltérő szerepkörrel bíró jogintézmény. A Kbt. 65. § (7) bekezdése alapján az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatkérő által előírt alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Címkére és címkézésre vonatkozó szabályok kezelése a közbeszerzésben

Kérdés: Szükséges-e, hogy az ajánlatkérő által a műszaki leírásban meghatározott ökocímke leírása és tartalmi követelményei a közbeszerzési dokumentumokban elérhetők legyenek minden gazdasági szereplő számára? (Véleményem szerint az nem reális, hogy mindent az ajánlatkérő magyarázzon el, amikor az információ elérhető nyilvánosan.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 2. §-a definiálja a címke és a címkézési követelmények értelmezését az alábbiak szerint.A 2. § 3. pontja szerint a címke olyan dokumentum, bizonyítvány vagy tanúsítvány, amely igazolja, hogy az adott építmény, termék, szolgáltatás, folyamat vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

EEKD III. rész (Kizáró okok) "C" szakaszán belül a "Csődegyezség hitelezőkkel" pont igazolása

Kérdés: Hogyan kell kitölteni az EEKD III. rész (Kizáró okok) "C" szakaszán belül a "Csődegyezség hitelezőkkel" pontot?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 8. § c) pontja határozza meg a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pont szerinti kizáró ok ellenőrzési módját az alábbiak szerint.(...) a Kbt. 62. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
1
2
3
…
8