Második helyezett választásának lehetősége

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a túl magas árat megajánló ajánlattevő ajánlatára vonatkozó indokolást nem akarja elfogadni, akkor lehetséges az értékelési szempont szerint soron következő ajánlattevőt kihirdetni nyertes ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] ...hatékony és felelős gazdálkodás elvébe ütköző ajánlat jogkövetkezménye a Kbt.-ben a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó eredménytelenségi okok között szerepel.A Kbt. 75. § (1) bekezdés h) pontja szerinti eredménytelenségi okot az ajánlatkérő akkor alkalmazhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Ajánlatkérő kötelezettsége kirívóan alacsony ár megadása esetén

Kérdés: A bontás alapján egyértelmű volt, hogy egy ajánlatban kirívóan alacsony árat adott meg az ajánlattevő a teljes munkára. Az ajánlatkérő ennek ellenére nem hívta fel arra, hogy ezt indokolja. Milyen következményekkel jár ez a mulasztás? Mit tehetünk ellene? És mikor?
Részlet a válaszából: […] ...lehetősége az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előttmegtámadni. Ebben az esetben az ajánlatkérő vélhetően megsértette a Kbt. 86.§-át az indokolás kérésének elmulasztásával.A kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatás esetében aKbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Közbeszerzések központi lebonyolítása

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
Részlet a válaszából: […] ...energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011.évi XXIX. törvény úgy módosította a Kbt.-t, hogy felhatalmazást adott arra,hogy a kormány rendeletben szabályozza – egyebek mellett – az irányítása vagyfelügyelete alá tartozó költségvetési szervek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...energetikai tárgyú törvénymódosítások között a Kbt.-térintő több szabály is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Nyertessé nyilvánítás jogi kifogás elbírálásának folyamatban léte alatt

Kérdés: Amennyiben oly módon nyilvánít győztesnek egy ajánlattevőt a bírálóbizottság és a döntéshozó testület, hogy közben a másik pályázó (akinek érvénytelenítette ajánlatát, de nem formai hiba miatt ugyanez a grémium) jogi kifogást nyújtott be, és nincs még ez ügyben határozat, a nyertessé nyilvánítás érvényesnek tekinthető-e? Élhet-e kártérítési keresettel a nyertesnek nyilvánított cég, ha mégsem ő lesz a tender lebonyolítója?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtott be, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszánakmegküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a szerződést – Kbt. 96/B.§-ának (4) bekezdése;– a szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlatifelhívásban kell megadni azzal, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Beszedési megbízások jogszerűsége a hatályos szabályozás tükrében

Kérdés: A Kbt. november 1-jei változásához kapcsolódóan kérdeznék. A Kbt. 305. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén "...az ajánlattevőként szerződő fél...az ajánlatkérőként szerződő fél által adott hozzájárulás, felhatalmazó nyilatkozat alapján beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő fizetési számlája terhére". Értelmezésbeli problémák adódtak azonban a felhatalmazó nyilatkozat ki­adásával kapcsolatosan: egyrészt a törvény 54. §-a a szerződéstervezet kötelező tartalmi elemeként, a 99. §-a a szerződés kötelező tartalmi elemeként határozza meg a nyilatkozat meglétét. Azonban mindkét esetben úgy szerepel, hogy "az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulását, nyilatkozatát". A szerződés megkötésekor, amikor már tudjuk, hogy ki a nyertes, lehet ilyet produkálni, azonban az ajánlati szakaszban nem tartjuk értelmezhetőnek az "adott" szót, legfeljebb az "adandó"-t, mivel ekkor akár több ajánlattevőről is beszélhetünk. Tehát igazából a törvény szövegéből – az azonos megfogalmazás miatt – nem derül ki egyértelműen, hogy mikor is kell ezt a pénzforgalmi szolgáltatóhoz benyújtani. (Véleményünk szerint legfeljebb csak a nyertes ajánlattevőre kellene kiállítani.) Másrészt kérdés, hogy fogalmilag a felhatalmazó nyilatkozat megegyezik-e a Magyar Államkincstár által alkalmazott, a MÁK honlapján megjelenő "felhatalmazó levél"-lel. Amennyiben igen, úgy komoly aggályok merülnek fel a felhatalmazó levél kiadásával kapcsolatosan, mivel a januártól hatályos, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. MNB rendelet 3. számú mellékletének 4. számú mintája szerinti felhatalmazó levelet a Kincstár a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. PM rendelet 23. §-ának (6) bekezdése alapján semmilyen feltétel teljesülése szempontjából nem vizsgálja, és okirat csatolása nélkül kéri annak benyújtását, az ennek alapján benyújtott megbízást vizsgálat nélkül teljesíti. Megítélésünk szerint ez alapot adhat a jogosulatlan beszedési megbízások benyújtására. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a Kbt.-ben hivatkozott törvényirendelkezések szinkronban vannak egymással és alkalmazhatóak. Az 54. §rendelkezését a teljes szövegkörnyezetében érdemes vizsgálni. A törvény 54.§-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Érvénytelen ajánlat mint irat

Kérdés: Mit jelent az a kiírásban, hogy amennyiben az ajánlat érvénytelen, az mégis "irat"-nak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...Tanácsa, vagy azilletékes ellenőrző vagy más illetékes szervek kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatosiratokat megküldeni – Kbt. 7. § (1)-(3) bekezdések. [Elmondottakhoz kapcsolódnak a Kbt. 98. § (1)-(4)bekezdéseinek rendelkezései, melyek szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Jogorvoslati rendszer változásai

Kérdés: Változik-e a jogorvoslat rendje április 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...2007/66/EK európai parlamentiés tanácsi irányelv átültetéséből adódik. A közbeszerzési jogorvoslati perek gyorsítása érdekében aKbt. egy teljesen új típusú pert vezet be. Ebben az ún. kombinált perben -meghatározott feltételek fennállása esetén –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...biztosíték hiánypótlása nem megengedett. Idézzükfel ezzel kapcsolatban a Kbt. érvénytelenségre vonatkozó 88. §-át. Eszerint az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ajánlatok tartalmának vizsgálata bontáskor

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő vizsgálja az ajánlatok tartalmát is? Ha igen, mikor? Illetve: jogszerű-e az, és ha igen, milyen rendelkezés alapján, ha az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben rögzíti, hogy az ajánlat tartalmi vizsgálatára, minősítésére az ajánlatok bontásakor nem került sor? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek milyen határidővel kell megvizsgálnia az ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. az alábbiak szerint szabályozza az ajánlatokbontásának kérdéskörét:– az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását azajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontásmindaddig tart, amíg a határidő lejárta előtt benyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
1
2