Egy ajánlattevő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Figyelemmel a C-376/21. számú ügyre, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítása során szükséges-e indokolni, hogy miért egy ajánlattevőt hívok meg, amikor a 98. § (2) bekezdés b) pont szerinti jogalapot használom?
Részlet a válaszából: […] ...zárni, vagy nem felel meg az ajánlatkérő szerv által az 58. cikk alapján meghatározott kiválasztási szempontoknak."Ez a jogalap a hazai Kbt.-ben a 98. § (2) bekezdés b) pontjára utal:"98. § (2) b) a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Meghívás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba eredménytelen közbeszerzési eljárás esetén

Kérdés: Ha nincs ajánlat, akkor kiket lehet meghívni hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba? Ha nincs meghívható gazdasági szereplő, akkor mi a megoldás a helyzetre, és mi a megoldás arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalás túlságosan drága, körülményes és szubjektív, a jelen helyzetben az ajánlatkérők nem akarnak erre ennyi pénzt költeni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező a Kbt. 98. § (2) bekezdés b) pontjának lehetőségére utal, ami alkalmat biztosít arra, hogy eredménytelen közbeszerzési eljárás esetében hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indítson az ajánlatkérő. Ennek egyik feltétele az előírás szerint, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.

Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...vagy alkalmassági probléma miatt történt az ajánlatok érvénytelenítése, továbbá valódi bírálat történt az eljárásban. Erre utal a Kbt. 98. § (2) bekezdés a) pontja, mely rendelkezés szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 71. §-ának (4) bekezdése lehetővé teszi a cserét választható kizáró ok esetében, amennyiben azt az ajánlatkérő előírta.A Kbt. fenti rendelkezése alapján, ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása

Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
Részlet a válaszából: […] ...részvételi szakaszt is szeretne, úgy csak a meghívásos eljárás választható feltétel nélkül, ettől azonban nem kell megijedni. A Kbt. a tárgyalásos eljárás választását ugyan indokoláshoz és megfelelő jogalap választásához köti klasszikus ajánlatkérő esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 143. §-ában rögzíti, mely esetekben kell vagy lehet a közbeszerzési szerződést megszüntetni, mely szabályok egészítik ki azokat a megszüntetési okokat, melyeket a szerződő felek egyébként is meghatároztak a szerződésben. Tekintsük át azokat a kizáró okokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Szerződéses érték növelése a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás alkalmazása esetén

Kérdés: Lehetséges-e a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás eredményeként létrejött szerződést akként módosítani, hogy 15%-kal növeljük a szerződéses értéket? Lehet-e a bővítést alkalmazni, ha azzal a szerződés értéke meghaladja a háromszázmillió forintot?
Részlet a válaszából: […] ...115. § szerinti eljárás esetében a Kbt. meghatároz egy értékhatárt (háromszázmillió forint), amelyet el nem érő becsült értékű beszerzés vonatkozásában eltérő eljárási szabályokat határoz meg. Ezek az eljárási szabályok lazábbak, egyszerűbbek, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Alvállalkozás keretmegállapodásnál

Kérdés: Ha indulunk egy keretmegállapodásos eljárásban, de nem jutunk be a zárt körbe, a verseny újranyitásával indított ajánlatok nyertesénél lehetünk alvállalkozók? Mi a helyzet akkor, ha bejutunk a zárt körbe, és az újranyitásnál szeretnének minket alvállalkozóként bevonni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a Kbt. 105. § (2) bekezdésének b) pontja szerint írta ki az ajánlatkérő az eljárást. Ennek értelmében több ajánlattevővel köt keretmegállapodást az ajánlatkérő, azaz több piaci szereplő kerül abba a helyzetbe, hogy az ajánlatkérő döntése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő tájékoztatási kötelezettsége a Kbt. keretein belül áll fenn, ami egyben azt jelenti, hogy ezen túl egyéb tájékoztatást ügyfélképtelen szereplőknek nem nyújthat. Gondoljunk például a két legfontosabb információszerzési forrásra az eljárás kapcsán,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Formai követelmények nemteljesítésének hatása az ajánlat érvényességére

Kérdés: Jól értjük, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján formai követelmények nemteljesítése nem okozhatja az ajánlat érvénytelenségét, ellenben a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja eredménytelen eljárást követően kizárja egy esetleges második, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik az első eljárásban nem felelnek meg a formai követelményeknek? Nincs ellentmondás abban, hogy az első előírás gyakorlatilag komolytalanná teszi a formai követelményeket, a második viszont döntő fontosságú tényezőként veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy nem csak azért érvénytelen az eljárás, mert az ajánlat az igazolások benyújtása vonatkozásában hiányos, nem megfelelő.A Kbt. 73. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha– az ajánlattevőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.
1
2
3