Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] Gyakori a félreértés abban a tekintetben, hogy amennyiben a kapacitást biztosító szervezet magánszemély, úgy másként kell kezelni, mint a jogi személyt, hiszen magánszemély nem érthető a szervezet fogalma alatt.Mivel a kapacitást biztosító szervezet a teljesítésbe kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban milyen módon kell bevonni a kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra utalhat, hogy elegendő-e esetileg bevonni a kapacitást nyújtó szervezetet, vagy minden versenyújranyitás vagy megrendelés esetében szerepet kell, hogy kapjon, amennyiben a kapacitást biztosító szervezet a Kbt. 69. §-ának (9) bekezdése szerint került bevonásra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Kapacitást nyújtó szervezet bevonása a bírálat második szakaszában alkalmassági követelmények teljesítése érdekében

Kérdés: Az ajánlatkérő a bírálat második szakaszában megállapítja, hogy az ajánlattevő által benyújtott referencia nem felel meg az alkalmassági követelményeknek. Ebben az esetben – a bírálat második szakaszában – van-e arra lehetőség, hogy az ajánlattevő az alkalmassági követelmények teljesítése érdekében bevonjon kapacitást nyújtó szervezetet? Ugyanis, ha a válasz igen, akkor EEKD-t kell benyújtani a kapacitást nyújtó szervezet vonatkozásában, és ezzel az ajánlatkérő újra a bírálat első szakaszába kerül, amelyet már egyszer lezárt.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adott válaszban induljunk ki a Kbt. 69. § (9) bekezdésének szabályából, amely alapján elvileg eltérő adatok is feltüntethetők az igazolás során azoktól, amelyeket az ajánlattevő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban nyilatkozott.A 69. § (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti kizáró okok igazolása a gyakorlatban

Kérdés: Az új Kbt. 62. §-ának (2) bekezdése szerinti kizáró okok igazolása kapcsán kérjük véleményüket. A 62. § (2) bekezdés a) pontja szerinti személyek – Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetén – megismerhetők a cégkivonatból, így tudjuk, hogy a 321/2015. kormányrendelet 8. § a) pontja szerinti nyilatkozatokat mely személyektől kell beszereznie és benyújtania. Ugyanez a hivatkozott bekezdés b) pontja esetében meglátásunk szerint nem egyértelmű, hiszen nincsen olyan nyilvántartás, amely ezen adatokat tartalmazza. Helyesen járunk-e el, ha azt kérjük az ajánlattevőtől, hogy "kimutatás" formájában nevezze meg ezeket a személyeket? Erre azért lenne szükség, hogy tudjuk, mely személyek vonatkozásában kell egyáltalán megkövetelnünk a 321/2015. kormányrendelet 8. § a) pontja szerinti nyilatkozatokat. Az sem egyértelmű, hogy a "kimutatást" milyen időszakra kérjük, hiszen az elmúlt öt évre tekintettel nem elegendő, ha ez rövidebb, mint az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülési idő? Másrészről, mit tehetünk, ha az ajánlattevő igyekezete ellenére nem tudja benyújtani az adott személyek nyilatkozatát, mert adott esetben egy korábbi cégvezető vagy felügyelőbizottsági tag nem hajlandó vele együttműködni, esetleg nincs is tudomása az igazolandó körülményről (kizáró okról)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt kizáró okok a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőre vonatkoznak az alábbiak szerint.A gazdasági szereplő akkor sem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Gazdasági és műszaki alkalmasságra vonatkozó iratok nyilvánossága

Kérdés: Iratbetekintés során – a Kbt. 96. §-a alapján – szeretnénk betekinteni a gazdasági és műszaki alkalmasság körében benyújtott iratokba. Megtehetjük-e ezt?
Részlet a válaszából: […]  Igen, megtehetik, hiszen az alkalmasság csak akkor minősülüzleti titoknak, amennyiben azt az ajánlattevő elkülönített módon elhelyezteajánlatában, és üzleti titoknak minősítette.A Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérőneka 66. és a 67. §-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Zártan kezelendő iratok

Kérdés: Ha a szakemberek vonatkozásában például diplomát kell csatolni, kérhető-e annak zártan kezelése?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a diploma és annak tartalmaesetünkben az alkalmassági kritérium igazolásának körébe esik, ezért errevonatkozóan a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése irányadó. Ennek értelmében azajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Jogorvoslat indokolatlan szakemberigény esetén

Kérdés: Ha indokolatlannak tartjuk a beszerzés szempontjából bizonyos szakemberek meglétének előírását az ajánlatkérő részéről, ez alapja lehet-e jogorvoslati kérelemnek?
Részlet a válaszából: […] Igen, hiszen a Kbt. 69. §-ának (2) és (3) bekezdései azalábbi rendelkezéseket tartalmazzák. Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66.§-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte,illetőleg hiánya vagy azok milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Adatközlés teljesítésben személyesen részt vevők vonatkozásában

Kérdés: Mely esetekben szükséges/indokolt előírni, hogy a teljesítésben személyesen részt vevők nevét, képzettségét ajánlattevőnek közölnie kell ajánlatában?
Részlet a válaszából: […] A válasz a beszerzés tárgyától függ. Amennyiben biztonságiokai, vagy a szakképzettséget igazoló egyéb dokumentum benyújtása szükséges,úgy érthető az igény. Ha azonban feleslegesen szükséges több száz fizikaimunkás önéletrajzának benyújtása, úgy ennek relevanciája,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Bírálati szempont, üzleti titok

Kérdés: A dokumentáció tartalmazza, hogy nem lehet – egyebek mellett – olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani – az eredményhirdetést követően –, melyet az ajánlatkérő az ajánlat elbírálásakor, döntéshozatalával összefüggésben figyelembe vett. És ha ez olyan adat, amely az ajánlatban közölt üzleti titok?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben az alábbi szabályokra történik utalás:– az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzletititokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagymegtiltani, amely a közbeszerzési törvény 73. § (2) bekezdése körébe tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Alkalmassági feltételek és igazolásuk meghatározásának módja

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, továbbá műszaki és szakmai alkalmasságának feltételeit, és e feltételek igazolását az általános szabályokhoz képest szigorúbban állapítsa meg? Mi jogosítja fel erre az ajánlatkérőt, és a gyakorlatban mit jelent e feltételek körében a "szigorúbb" megállapítás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem tudunk egzakt választ adni, ugyanis azalkalmassági feltételek mértékére és az igazolási módokra nincsenek "általánosszabályok". Az erre vonatkozó előírások – a Kbt. 65-69. §-ai – egyrészt azthatározzák meg, hogy a pénzügyi és gazdasági, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
1
2
3