Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő jogszabályhely szerint közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Kbt. hatálya alatt álló egyházi fenntartású intézmény DKÜ-kötelezettsége uniós forrás elnyerése esetén

Kérdés: Egyházi fenntartású intézményként többségi állami támogatás miatt a Kbt. hatálya alatt vagyunk. Uniós forrást nyertünk. DKÜ-kötelesek vagyunk?
Részlet a válaszából: […] Mint egyházi fenntartású intézmény, vélhetően a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerint tartozik a kérdező a törvény hatálya alá, nem pedig önként csatlakozóként. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] A www.parlament.hu-n követhető volt az év végén, hogy például az energetikai tárgyú törvénymódosítások között is szerepel a Kbt. alanyi hatályát érintő változás. Év végén általában a közbeszerzési törvény állandó szereplője a salátatörvényeknek, mely az elmúlt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Alvállalkoztatás közbeszereztetése régi Kbt. hatálya alatt indult, de az új Kbt. hatálya alá is eső keretszerződés esetén

Kérdés: A jelenleg érvényes Kbt. in-house szabálya szerint (Kbt. 173. §) az anyavállalat 2011. augusztus hónapban szerződést kötött velünk 2012-2013. évekre a tervezhető karbantartási-felújítási munkák elvégzésére. A jelen törvény szerint nem kellett lefolytatnunk közbeszerzési eljárást abban az esetben, ha bevontunk alvállalkozókat a munkák végrehajtásába. Információnk szerint a 2012. január 1-jén életbe lépett Kbt. szerint az in-house szabálya változatlanul megmarad, viszont az alvállalkoztatás esetén az alvállalkoztatni kívánt munkát közbeszereztetni kell. Mi az alvállalkozóinkkal – az anyavállalattal 2012-2013. évekre kötött szerződésünk alapján – keretszerződéseket kötöttünk az általuk elvégeztetni tervezett munkákra. A kérdés az, hogy az alvállalkozókkal kötött, 2012-2013. évekre szóló keretszerződés mentesít-e bennünket az alvállalkoztatni kívánt munkavégzés közbeszereztetése alól?
Részlet a válaszából: […]  Gyakori megoldás anya- és leányvállalata között, hogyegy-egy keretszerződéses általános keretet biztosít, amelyet időszakonkénttöltenek meg tartalommal, módosítanak, egészítenek ki. Amennyiben tehát ebbenaz évben is ezt a megoldást követik, úgy később hozzá kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

"Kiszervezés" lehetősége közszolgáltatók esetében

Kérdés: Az alábbi eset kivétel-e a Kbt. alkalmazása alól a 2011. évi CVIII. törvény 118. § (4) bekezdése alapján? 2012. január 1-jét követően fővállalkozási szerződést szándékozunk kötni egy, a 2011. évi CVIII. törvény 118. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő szervezettel. Ez a szervezet, mint fővállalkozó, a mi (a kérdező szervezet a Kbt. hatálya alá tartozó közszolgáltató ajánlatkérő) beszerzési igényünk kielégítése érdekében megkötendő szerződés teljesítéséhez harmadik szervezeteket (alvállalkozókat) kíván bevonni. A Kbt. mellőzésével, két vagy több harmadik szervezettel külön-külön is köthet szerződést úgy, hogy a szerződéses összeg nem haladja meg a mi és a fővállalkozó között létrehozandó szerződés szerinti összeg 25 százalékát? A kérdés azért merült fel ebben a formában, mert a törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a jogalkotók "egy harmadik szervezetre" vonatkoztatják a "25 százalékot meghaladó" feltételt.
Részlet a válaszából: […]  A közszolgáltatók esetében történő "kiszervezésilehetőségről" az új Kbt. az alábbiak szerint rendelkezik.A törvényt nem kell alkalmazni, ha– az ajánlatkérő olyan szervezettel köt közszolgáltatóiszerződést, amely vonatkozásában a számvitelről szóló törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Tanúsítás gyakorlati szempontjai

Kérdés: A gyakorlatban milyen szempontokat kell figyelembe venni a tanúsítványok kiállítása során? Milyen főbb előírásokat tartalmaz a Kbt. ebben a körben? Ki végezhet tanúsítói tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] A tanúsítás az új Kbt. VI. részében szabályozott, a magyar közbeszerzésben eddig ismeretlen, új szemléletű és megfogalmazású jogintézmény.A Kbt. 309. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásai és gyakorlata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.