Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés

Kérdés: Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint az ajánlatkérő köteles a beérkezett ajánlatokat elbírálni, és eredményes közbeszerzési eljárást követően a szerződést a nyertes ajánlattevővel írásban megkötni [Kbt. 70. §. (1) bekezdés, Kbt. 131. § (1) bekezdés]. A Kbt. a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások vonatkozásában több jogszabály is tartalmaz változásokat a kérdésben jelzett időponttól, az alábbiak szerint:Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdező jól értelmezi, hogy ha a Kbt. 141. § (2) bekezdésének feltételei fennállnak, akkor a (4) és a (6) bekezdés feltételeit nem kell vizsgálni.A Kbt. 141. §-ának (1) bekezdése értelmében ezen alcím rendelkezéseit alkalmazni kell a szerződés felek – vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Szerződésmódosítási kötelezettség és dokumentálása

Kérdés: Keretszerződést kötöttünk az ajánlattevővel. A szerződésben a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában tételesen meghatároztuk, hogy melyik termékből mennyit rendelünk majd a szerződéses időszak alatt. Ha a szerződéses összeg, valamint a szerződés szerinti termékkör nem változik, azonban a megrendelendő termékek mennyiségi megosztásán változtatni kívánunk, akkor kell-e emiatt szerződést módosítani? Illetve ha módosítunk, hogyan és milyen módon kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] A szerződések módosítására vonatkozó szabályok 2015. november 1-jétől lényegesen rugalmasabbak lettek. Amennyiben ellenérték növekedése nem történik, és a beszerzési tárgyak változására sem kerül sor, úgy az ajánlatkérőnek egyedileg kell eldöntenie, hogy módosítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Ismétlődő igazoláskérés a szerződéses időtartam alatt

Kérdés: A többéves keretszerződés időtartama alatt van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy fél­évente felhívjon a kizáró okok igazolására? És kérhet-e évente átláthatósági nyilatkozatot? Továbbá, a szerződéskötéskor kérheti-e ismételten a kizáró okok igazolását? Mit tegyünk, ha ez utóbbi esetben nem köti meg a szerződést az igazolások hiányában?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési kizáró okokat a Kbt. 56-57. §-ai sorolják fel, míg a kizáró okokat az ajánlatok elbírálása során ellenőrzik a Kbt. 63. §-ában foglaltak szerint.A kizáró okok igazolásának és ellenőrzésnek módjára vonatkozóan kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Közbeszerzések központi lebonyolítása

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011.évi XXIX. törvény úgy módosította a Kbt.-t, hogy felhatalmazást adott arra,hogy a kormány rendeletben szabályozza – egyebek mellett – az irányítása vagyfelügyelete alá tartozó költségvetési szervek, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...a kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétőlszámított hét munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket."A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás különös szabályaiközött az alábbi újdonságot találjuk, miután a Kbt. 132....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Cégkivonat érvényessége, felszámolás

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
Részlet a válaszából: […] Ami a kérdés elsőrészét illeti: a gyakorlatban az ajánlatkérők előírják, hogy az ajánlattevőcsatolja az esetleges aktuális változásbejegyzések alapját képező okiratokat,illetve a változásbejegyzési kérelem másolatát. Ebből megállapítható az aktuálisanbejelentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Kérelem adatok üzleti titokkénti kezelése iránt

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?
Részlet a válaszából: […] Az üzleti titok szabályozása a Kbt.-ben eltér a Ptk.-banalkalmazottól. Azaz az üzleti titok sajátossága, hogy ajánlatában azajánlattevőnek el kell azt különítenie. A Kbt. 4. §-ban az alábbiak szerint hivatkozik a Ptk.szabályozására, majd specifikálja azt a 73. §-ban. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Igényérvényesítés helyben központosított közbeszerzésben

Kérdés: A helyben központosított közbeszerzésben a hibásan, késedelmesen vagy egyéb okból nem szerződésszerűen teljesítő nyertes ajánlattevővel szemben érvényesíthetnek-e közvetlenül igényt az egyes ajánlatkérők, vagyis azok a szervezetek, amelyek részére a teljesítés történik, avagy erre csupán a központi ajánlatkérő (ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet) jogosult? Ha tehát adott esetben polgári jogi alapon álló igénye merül fel valamely "háttér-ajánlatkérőnek", akkor eljárásjogi szempontból milyen szabályok szerint léphet fel, és ennek során milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetnek?
Részlet a válaszából: […] A helyben központosított közbeszerzésre 2007. január 11-énhatályba lépett szabályok értelmében az alábbiak vonatkoznak a Kbt. 17/B. §-aalapján.Az általa irányított szervezetek vonatkozásában a helyiönkormányzat jogosult a közbeszerzéseket összevontan, helyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.
1
2