Ajánlati kötöttség időszaka

Kérdés: Az ajánlati biztosítékunk csak két hónapra szól (ez volt a felhívásban mint minimális időszak) úgy, hogy várhatóan egyrészt hosszabb lesz az értékelés, másrészt ha esetleg nyernénk, akkor azt az időszakot nem fedi le. Érvénytelenítheti-e az ajánlatunkat az ajánlatkérő azért, mert így adtuk be az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 54. § (7) bekezdése utal arra a lehetőségre, amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati biztosíték fenntartására kéri fel a feleket. Az alábbi (7) bekezdés szerint azonban ezt az időszakot maximálja, azaz ha tovább tart, mint 90/120 nap, úgy a továbbiakban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...bírálatának mellőzéséhez nem elég az, ha egyes ajánlatok, hanem mindegyik ajánlat értéke meg kell, hogy haladja a fedezet mértékét.Lényeges feltétel, hogy a fedezet összegének a Kbt.-ben szabályozott módon igazoltnak kell lennie, azaz főszabály szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Árlejtés lefolytatása egy ajánlattevővel

Kérdés: Lefolytathatom-e az árlejtést, ha csak egy ajánlattevőm van? Nem akarok eredménytelen eljárást, de bízom abban, hogy az egyetlen ajánlattevőm az árlejtés során alacsonyabb árat fog ajánlani. Ellenkező esetben meghaladjuk a fedezetet. Szükségszerű-e az eredménytelenség megállapítása, amikor észszerű lenne lefolytatni az árlejtést ebben az esetben is?
Részlet a válaszából: […] Ugyan első olvasatra nem tűnik logikusnak, mégis van olyan beszerzési helyzet, amikor az ajánlatkérő számára az a lehetőség áll fenn, hogy az egy darab ajánlattevő érvényes ajánlatát árlejtés keretében csökkenthesse. Erre természetesen az ajánlattevő nem kötelezhető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben – például tárgyalási meghívó kiküldése?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése általános érvénnyel mondja ki, hogy a közbeszerzési eljárást az EKR igénybevételével kell lebonyolítani, továbbá, hogy a Kbt. 41. § (1) bekezdése szerinti elektronikus kommunikáció az EKR-en keresztül történik. A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] A fedezettel kapcsolatban a Kbt. a fedezet miatt történő eredménytelenségről szóló döntés vonatkozásában szigorította és részletezte a szabályokat. Ennek keretében a döntés nem születhet meg fedezethiány miatt, csak abban az esetben, ha a fedezetről az ajánlattevők korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Eljárás fedezetet jelentősen meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Ha az összességében legkedvezőbb pontozású ajánlat a legdrágább, és messze meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet az ajánlati ár, akkor mi a kizárás megfelelő hivatkozási alapja? Nyertesnek hirdethetem-e a másik (30%-kal kedvezőbb ajánlatot tevő) céget, ha egyébként érvényes az ajánlata?
Részlet a válaszából: […] Esetünkben az ajánlatkérő vélhetően olyan értékelési szempontrendszert alkalmazott, amelyben az ár súlya mellett más szempontok igen magas súllyal szerepeltek, így megtörténhet, hogy a legjobb ajánlatot tevő kevésbé versenyképes árat adott. Az ajánlatkérő kötve van eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Számítási hiba javítása az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-ben a számítási hibát ténylegesen ki javítja ki? Egyrészt az ajánlatkérő, mint régen, de valójában az ajánlattevő? Ezt hogyan kell kezelni, értelmezni a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer működése során a bontási jegyzőkönyvet a felolvasólap adataiból generálja. A felolvasólapot csak az ajánlattevő tudja kitölteni, így a számítási hibát ennek megfelelően is csak az ajánlattevő tudja javítani. Mivel az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Felolvasólap hiánypótoltatásának terjedelme

Kérdés: Az ajánlat 2. oldalán csatolt felolvasólapon az ajánlattevő a teljes, egyösszegű bruttó ajánlati árat tüntette fel. Az ajánlatkérő a felolvasólapon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat kérte feltüntetni. Továbbá a felolvasólapon nem szerepel az aláírás pontos dátuma, csak az évszám és a hónap. Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében nyújtsa be a felolvasólapot úgy, hogy azon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat tünteti fel, valamint az aláírás dátumát év/hónap/nap pontossággal adja meg. A felolvasólap ilyen hiánypótlását megengedi a törvény?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az ajánlattevő egyértelművé tette, hogy a felolvasólapon a bruttó érték szerepel, tehát nem lehet félreértés, hogy esetleg mégis az átalányáras szerződés nettó értékét tüntette fel. Feltételezzük továbbá, hogy az ajánlatkérő a bruttó értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] Fedezethiány miatt az ajánlatkérő két jogalapot is alkalmazhat, a Kbt. 75. § (2) bekezdésének a), valamint b) pontjában nevesített jogalapot. A közbeszerzési törvény 75. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben – a 75. § (3) bekezdése alapján – a fedezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Elkésett ajánlatok "kezelése" az új közbeszerzési szabályok szerint

Kérdés: Az új közbeszerzési szabályok alapján hogyan kezelendők az elkésett ajánlatok? Betekinthet abba más ajánlattevő? Visszakérhetjük azt az ajánlatkérőtől?
Részlet a válaszából: […] Az elkésett ajánlatokra vonatkozó rendelkezést a Kbt. 68. § (6) bekezdése rögzíti az ajánlattétellel, az ajánlatok felbontásával kapcsolatos rendelkezések között. A vonatkozó rendelkezések az alábbiak:– az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.
1
2
3
4