Nyilatkozatminta kiadása a 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalommal kapcsolatban benyújtandó nyilatkozattételi felhívás során

Kérdés: Kötelező-e az ajánlatkérőnek nyilatkozatmintát kiadni az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalommal kapcsolatban benyújtandó nyilatkozattételi felhívás során?
Részlet a válaszából: […] Az Európai Unió Tanácsa 2022. április 8-án elfogadta az Oroszország elleni szankciók kibővítéséről szóló rendeletét [A Tanács (EU) 2022/576. rendelete (2022. április 8.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] Egy ajánlat érvénytelenségét olyan ok alapozhatja meg, amely kimerít valamely érvénytelenségi okot, melyet a Kbt. 73. §-a meghatároz. Az alábbiakban azokat az érvénytelenségi okokat emeltük ki, amely egy összerendezetlen ajánlat esetében a dokumentumok azonosíthatósága és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszából: […] Az érintett közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattevői konzorcium ajánlatát azzal az indokolással nyilvánította érvénytelennek, hogy a konzorcium elmulasztott csatolni egy fontos alátámasztó dokumentumot az egyik értékelési részszempont vonatkozásában. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása kétszeres hiánypótlást követően

Kérdés: Az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidőben benyújtotta az előírt alkalmassági követelmény tekintetében (egyben értékelési szempontra) a három szakember képzettségét/végzettségét alátámasztó iskolai oklevelét és önéletrajzát. Az önéletrajzok végén a következő szövegezésű rendelkezésre állási nyilatkozat található: "Nyilatkozom, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén rendelkezése állok, közreműködöm a teljesítésben, az ajánlatban szereplő pozícióban, és nincs más olyan kötelezettségem a teljesítés időszakában, amely a szerződés teljesítésében való munkavégzésemet bármilyen szempontból akadályozná." Az ajánlatkérő felhívta az ajánlattevő figyelmét, hogy használhat a kiadottól eltérő nyilatkozatot, de annak tartalmilag meg kell egyeznie az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatminta tartalmával. Az érintett ajánlattevő a következő hiánypótlása során azonban nem kiegészítette a szakmai önéletrajzok utolsó oldalain szereplő, rendelkezésre állási nyilatkozatok tartalmát, hanem külön csatolt önéletrajzot, amelynek a végén már nem szerepel részben sem rendelkezésre állási nyilatkozat, továbbá külön becsatolta a rendelkezésre állási nyilatkozatokat az ajánlatkérő által kiadott mintát alkalmazva. Az ajánlatkérő jogszerűen érvénytelenítheti-e az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján, vagy elfogadható ez a hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a leírtak alapján a második hiánypótlás kibocsátása szükségtelen volt. Az eredeti nyilatkozati tartalom alapján eldönthető volt, hogy az ajánlattevő szakembere tisztában volt azzal, hogy önéletrajzát aláírva rendelkezésre állási nyilatkozatot tesz....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Meghatalmazó dokumentum helye kapacitásnyújtás esetén

Kérdés: Miért kéri az ajánlatkérő, hogy a kapacitást nyújtó nyilatkozatában helyezzem el azt a nyilatkozatot, miszerint a kapacitást nyújtó meghatalmazza az ajánlattevőt arra, hogy az EKR-be adatokat töltsön fel helyette? Miért lényeges, hogy egy nyilatkozatban legyen, ha két nyilatkozatot adott be az ajánlattevő – ráadásul egy dokumentumban, ahogyan az ajánlatkérő kérte, és tartalmilag semmi kifogás nem lehet? Szükséges-e hiánypótolnom?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő minden tekintetben a Kbt. 65. § (12) be­kezdése szerint kíván eljárni, amelyben egyértelműen az szerepel, hogy az érintett kapacitást nyújtó szervezeti nyilatkozatnak kell tartalmaznia a meghatalmazást az EKR-ben történő nyilatkozattételre vonatkozóan.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Kizárás "nulla megajánlás" esetén

Kérdés: Kizárható-e már az eljárást megindító felhívásban a részletes költségvetésben egyes esetekben tett nulla megajánlás miatt az ajánlattevő, mert például a konkrét esetben nem volt értelmezhető a munkabér? (Az eredeti dokumentumban az ajánlatkérő nem utalt kifejezetten kizárásra, de az összegezésben utal erre az indokra.)
Részlet a válaszából: […] ...tartalom megvalósításának teljes költségét, a munkákkal kapcsolatban felmerült valamennyi díjat, adót, járulékot, egyéb költségeket. A díjon felül nem érvényesíthető többletköltség. A Kbt. 72. §-a szerint lényeges ajánlati elem maga az átalánydíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Többváltozatú ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: Az ajánlatkérő kémiai anyagot kívánt beszerezni, melyre "por vagy darabos" állagot határozott meg, azaz ezzel jelezte, hogy számára mindkét állag elfogadható. Ugyanakkor a közbeszerzési dokumentációban kifejezetten előírta, hogy a termékek megajánlásakor névvel, cikkszámmal, jellemzőkkel ellátott terméket kell feltüntetni az eszköztáblázatban, és egyértelműen jelezte, úgy kell azt kitölteni, hogy abból megállapítható legyen minden megajánlás mögött álló, konkrét, egyértelmű eszköz, termék. Az ajánlattevő a jelzett termék esetén a műszaki jellemzők körében fenntartotta a por vagy darabos meghatározást, hiánypótlás/felvilágosítás kérése után is. Az ajánlatkérő a felhívásban a többváltozatú ajánlattételt kifejezetten kizárta. Azzal, hogy az ajánlattevő fenntartotta a "por vagy darabos" jellemzőt, többváltozatú megajánlást tett, így érvénytelenséget okoz-e az ilyen megajánlás?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a jogkérdés ebben az esetben az ajánlatkérő szemszögéből nem az, hogy alternatív-e az ajánlat, hanem az, hogy mindent megtett-e annak érdekében, hogy tisztázza, mit is ajánlott az ajánlatkérő, és ennek keretében eldöntse, hogy alternatív-e az ajánlat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Ajánlatkérő önkéntes reparálási lehetősége a Döntőbizottság előtti eljárásban

Kérdés: Reparálhat-e önként az ajánlatkérő a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásban, miután nem adott helyt az előzetes vitarendezési kérelmünknek, és emiatt jogorvoslati eljárás kezdeményezésére kényszerültünk? Mi a teendő ilyen esetben, mire tarthatunk igényt? [Az ajánlatkérő először részletes érdemi ellenkérelmet terjesztett elő, amelyben kérte az ajánlattevő jogorvoslati kérelmének elutasítását. Ezután váratlanul bejelentette, hogy az ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége tárgyában meghozott döntését visszavonja az ajánlattevő által indított jogorvoslati eljárásra tekintettel, és egyúttal hiánypótlási felhívást bocsátott ki, mert mind előzetes vitarendezési, mind jogorvoslati kérelmében azt sérelmezte az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás kibocsátása helyett az ajánlatot jogellenesen érvénytelenné nyilvánította. A Közbeszerzési Döntőbizottság erre – az eljárás okafogyottá válása miatt – a jogorvoslati eljárást megszüntette, és végzésében úgy rendelkezett, hogy az ajánlattevő részére vissza kell téríteni a lerótt igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.]
Részlet a válaszából: […] A hatályos jogszabályok és az Ákr.-hez fűzött kommentár tükrében a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ákr. 47. § (1) bekezdésének c) pontja alapján jogszerűen járt el, hiszen a Kbt. nem tartalmaz az Ákr.-től eltérő speciális rendelkezéseket az adott tényállásra nézve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Árazott költségvetés fájlformátuma miatti érvénytelenség

Kérdés: Ha .xls formátumban nem töltöttem fel az árjegyzéket, érvénytelen lesz az ajánlatom? (Egy 2021-es ügyben azt láttam, hogy ez tartalmi kérdésnek minősült, és így érvénytelen lett az ajánlat.)
Részlet a válaszából: […] 2021-ben egy ilyen döntést találtunk, melyre a kérdező utalhat, a D. 39/2021. számú határozatot.Az érintett esetben a Kbt. alapján az ajánlatokkal szembeni fő tartalmi előírás kizárólag az árazott költségvetés megléte és ajánlat részeként történő benyújtása.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Eljárás aláírás nélküli árazott költségvetés benyújtása esetén

Kérdés: Építési beruházás esetében az ajánlattevő által benyújtott árazott költségvetésen nem található aláírás. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében felhívta az ajánlattevőt az aláírás pótlására, de ezt az ajánlattevő nem tette meg. Így sem tekinthető formai hiányosságnak az aláírás hiánya az árazott költségvetés tekintetében? (A közbeszerzési dokumentációban elő volt írva az árazott, cégszerűen aláírt költségvetés.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő az árazott költségvetés aláírását azért kéri, mert a kötelezettségvállaló számára szeretné elő­írni, hogy biztosan vállalja a kötelezettséget, nem felel meg számára az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben jogosultsággal rendelkező munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.
1
2
3
8