Bírálat és értékelés értelmezése

Kérdés: Újonnan alakult intézményként közbeszerzési kötelezettségünk van. A közbeszerzési szabályzatunkat szeretnénk összeállítani, amiben az ajánlatok bírálatáról és értékeléséről is szeretnénk rendelkezni. Nem egyértelmű számunkra, hogy mi a különbség a Kbt. 69. § (2) bekezdése és a 81. § (5) bekezdése között.
Részlet a válaszából: […] A benyújtott ajánlatok bírálatáról a Kbt. XIII. fejezete rendelkezik. Ebben kerül leírásra a bírálat menete az alábbiak szerint:"Kbt. 69. § (1) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Fordított értékelés alkalmazása DBR-ben

Kérdés: A DBR második, ajánlattételi részében alkalmazható a Kbt. 81. § (4), illetve (5) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 81. § (4) és (5) bekezdései sokáig nem voltak alkalmazhatóak DBR esetében, pedig ezt nem tiltotta az irányelvi szabályozás. A fordított bírálat lényege az lenne a DBR esetében, hogy a műszaki tartalom bírálatát követően az ajánlatkérő felállítja a sorrendet, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Ajánlattétel holdingstruktúrában

Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A holdingstruktúra ellenére valójában külön jogi személyekről beszélünk, ezért induljunk ki abból, hogy a holdingon belüli feladatmegosztás miatt gyakrabban kényszerülnek az ajánlattevők arra, hogy az alkalmassági feltételeknek való megfelelés, vagy az értékelési szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] Ez a különbségtétel az európai közbeszerzési irányelvek hazai implementálása során került a jogszabályba, melynek célja a bírálati szakasz továbbszakaszolása aszerint, hogy mikor értékel az ajánlatkérő nyilatkozatokat, mikor műszaki tartalmat, végül igazolásokat.A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

A Kbt. 69. §-ának alkalmazása DBR-ben

Kérdés: DBR esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 69. § (4) bekezdését a rendszer felállításakor (nincs rangsorolás, nincs keretszám, nincs értékelés, nincs még ajánlat), illetve a rendszer felállítását követően a később csatlakozó jelentkezők esetén?
Részlet a válaszából: […] A DBR szabályai a Kbt. 69. §-ának alkalmazását írják elő.A Kbt. 107. § (8) bekezdése alapján az adott közbeszerzés tekintetében az eljárás nyertese az az ajánlattevő, amely a dinamikus beszerzési rendszerről szóló, az eljárást megindító vagy – előzetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Adatbázis-vizsgálattal kapcsolatos Kbt.-változások

Kérdés: Jogszabályváltozás eredményeként az adatbázisok vizsgálatát a 69. § (2) bekezdéséből törölte a jogalkotó. Hogyan kell eljárni a továbbiakban? Mi volt a törlés indoka?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett 69. § (2) bekezdés szerinti változással párhuzamosan kiegészítésre került a (4) bekezdés, ahol a jogalkotó egyértelművé tette, hogy csak az igazolások benyújtására kötelezett ajánlattevő ajánlata vonatkozásában kell az adatbázisokat ellenőrizni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Nem nyertes ajánlattevő igazolásbenyújtási kötelezettsége

Kérdés: Miért kell igazolást benyújtani abban az esetben, ha nem mi vagyunk a nyertesek? Van-e annak következménye, ha nem nyújtjuk be az igazolásokat? (Figyelemmel arra, hogy ha az első ajánlattevő nem felel meg, biztosan felkérnek minket is, ugyanis más eljárásban is ez történt.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő azt a megoldást választja, hogy eleve több ajánlattevőt kér fel az igazolások benyújtására, ezt a megoldást a későbbiekben nem bírálhatja felül abban a formában, hogy ha az első nem nyújtja be megfelelően azokat, újra a második helyezetthez fordul....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Jogorvoslat az ajánlatkérő kezdeményezésére

Kérdés: A D. 194/2020. ügyben az ajánlatkérő fordul a jogorvoslati fórumhoz azzal, hogy nem hívott fel mást igazolásra. Ebben az esetben indokolt ez?
Részlet a válaszából: […] Az érintett esetben az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást nem tudja lezárni, mivel az általa nyertesnek nyilvánított ajánlattevőn kívül más ajánlattevőt nem hívott fel a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdés szerinti dokumentumok benyújtására. Ennek következtében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Hiánypótlás elrendelése igazoláshiány esetén

Kérdés: El kell-e rendelni a hiánypótlást, ha a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint minimális igazolást nyújtott be az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 69. § (5) bekezdésének értelmezésére utal, azaz arra, ha a 69. § (5) bekezdés b) pontjának az az esete történik, ami kismértékben különbözik csak a 69. § (5) bekezdés a) pontjától.A Kbt. 69. §-ának (5) bekezdése alapján, ha a (4) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Önéletrajz feltöltése részvételi szándék jelzésénél

Kérdés: Részvételi szándék jelzésénél szükséges az önéletrajzok feltöltése?
Részlet a válaszából: […] Részvételi szakaszban az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése keretében a jelentkező köteles arról nyilatkozni, hogy megfelel-e az alkalmassági követelményeknek. Az esetek többségében az ajánlatkérő nem kér további információt, elegendőnek tekinti, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.
1
2
3
…
5