Űrlapok hiányosságainak kezelése az EKR-ben

Kérdés: Mi történik, ha a benyújtott űrlapot hiányosan töltöm ki? Az űrlap a főszabály, tehát kérdés, hogy lehet-e hiánypótoltatni minden elemét, vagy további nyilatkozattal kell pótolni a hiánypótlás során? Gondolunk itt arra, hogy maga a benyújtás ténye nem került rögzítésre.
Részlet a válaszából: […] Az EKR-ben benyújtandó űrlapok vonatkozásában kétféle nyilatkozattételre van szükség. Egyrészt az ajánlattevőnek jeleznie kell, hogy be kívánja nyújtani az űrlapot, másrészt ki kell azt tölteni.A 424/2017. Korm. rendelet az űrlapok kapcsán a fenti különbségtételre nem tér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...rögzítse a rendszer, míg a részvételre jelentkezők/ajánlattevők az egyes részekbe belépve tudják eszközölni az eljárási cselekményeiket.Tény, hogy a jogalkotó az ajánlattételre vonatkozóan több részre kiírt közbeszerzések adta specifikumokra nézve nem határozott meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Számítási hiba kezelése az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Számítási hiba tekintetében a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése és az EKR rendelet 20. §-ának (5) bekezdése között egy igen markáns különbség van, aminek az alkalmazása fejtörést okoz. Törvénnyel nem lehet ellentétes kormányrendelet, tehát a törvény szövege kellene legyen az irányadó, azaz a számítási hiba javítását az ajánlatkérő végzi el, ugyanakkor az EKR rendelet szerint az ajánlattevő javítja, ráadásul érvénytelenséget is kapcsol hozzá. Mi a hivatalos álláspont, az ajánlatkérőnek hogyan kell eljárnia számítási hiba esetében?
Részlet a válaszából: […] ...mértékben a közbeszerzési törvénytől eltérő szabályait, az elektronikus kommunikációs eszközök kötelező alkalmazása alóli kivételeket.A felhatalmazó rendelkezés miatt tehát a jogalap valóban megvan az eltérő szabályok megalkotásához, azonban ennek oka az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Felolvasólap hiánypótoltatásának terjedelme

Kérdés: Az ajánlat 2. oldalán csatolt felolvasólapon az ajánlattevő a teljes, egyösszegű bruttó ajánlati árat tüntette fel. Az ajánlatkérő a felolvasólapon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat kérte feltüntetni. Továbbá a felolvasólapon nem szerepel az aláírás pontos dátuma, csak az évszám és a hónap. Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében nyújtsa be a felolvasólapot úgy, hogy azon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat tünteti fel, valamint az aláírás dátumát év/hónap/nap pontossággal adja meg. A felolvasólap ilyen hiánypótlását megengedi a törvény?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az ajánlattevő egyértelművé tette, hogy a felolvasólapon a bruttó érték szerepel, tehát nem lehet félreértés, hogy esetleg mégis az átalányáras szerződés nettó értékét tüntette fel. Feltételezzük továbbá, hogy az ajánlatkérő a bruttó értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Elkésett ajánlatok "kezelése" az új közbeszerzési szabályok szerint

Kérdés: Az új közbeszerzési szabályok alapján hogyan kezelendők az elkésett ajánlatok? Betekinthet abba más ajánlattevő? Visszakérhetjük azt az ajánlatkérőtől?
Részlet a válaszából: […] Az elkésett ajánlatokra vonatkozó rendelkezést a Kbt. 68. § (6) bekezdése rögzíti az ajánlattétellel, az ajánlatok felbontásával kapcsolatos rendelkezések között. A vonatkozó rendelkezések az alábbiak:– az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Ajánlatkérő által előírt követelmény minősítése

Kérdés: A bírálati részszempontra tett előírás (nevezetesen hogy egész számmal kell azt megadni) az ajánlatkérő által előírt formai követelménynek minősül-e? Ilyen esetben nem lehetne érvényteleníteni az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pont második fordulata alapján?
Részlet a válaszából: […] ...formájáról, vagy egy nyilatkozat egységes nyilatkozatként történő benyújtásáról van szó, mindez nem érint tartalmi kérdéseket. Ha azonban például az elektronikus formában tett ajánlattételt tiltja meg az ajánlatkérő, és az ajánlattevő mégis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.