Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága

Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
Részlet a válaszából: […] ...eszközök nem képeznek ugyan egymással szorosan összefüggő műszaki egységet, de funkcionális kapcsolat kétségkívül összefűzi őket. Ha az ajánlatkérő által megkötni kívánt szerződéshez kapcsolódó további körülmények egyezősége is fennáll, vagyis például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Hiánypótlás elrendelése igazoláshiány esetén

Kérdés: El kell-e rendelni a hiánypótlást, ha a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint minimális igazolást nyújtott be az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...képezik a teljesítéshez minimálisan szükséges elvárást, és melyek jelentik ezenfelül az értékeléskor figyelembe vett tényezőket.]A Döntőbizottság ezt követően a Kbt. 69. § (5) bekezdésének tartalmát és felépítését elemezte, és arra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] ...vonta le, hogy az összejátszás fentiek alapján igazolást nyert az ajánlatkérő számára, így valóban jogszerűen zárta ki az ajánlattevőket. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy minden esetben igazolható az n) pont fennállása, sokkal inkább arra utal az eset, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. § (8) bekezdésének a) és b) pontja az alábbi korlátokat állítja az ajánlattevők elé a hiánypótlás megadása során.A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:– nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és– annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Hiánypótlás kizártsága

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási szabályokat a Kbt. 71. §-a tartalmazza. A kérdés szempontjából releváns rendelkezések az alábbiak:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Közbeszerzési szerződések új szabályai

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok jelentősen változtak. E körben tágabb lehetőség van-e a szerződések módosítására? Kérdésünk még, hogy a szerződésekkel kapcsolatos jogviták mely részei tartoznak a Közbeszerzési Hatóság elé?
Részlet a válaszából: […]  A szerződésmódosítás szabályai nagymértékben változtak 2012.január 1-jétől. A módosítás iránya három jellegzetesség köré csoportosítható akövetkezők szerint:– van lehetőség a szerződés olyan hibáinak javítására,melyek nem számottevőek, de javításra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Egyéb érdekelt a jogorvoslati eljárásban

Kérdés: A jogorvoslati eljárásban ki minősül egyéb érdekeltnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthatbe az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyébérdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az etörvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.