Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is hivatkozott 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a 2021-2027. programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről tartalmaz részletes szabályokat. A Korm. rendelet 48. pontja kifejezetten az uniós értékhatárokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Építési beruházások április 1-je után

Kérdés: Változott-e április 1-je után az építési beruházásokra vonatkozó szabályozás?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházásra vonatkozó, azt közvetlenül érintőszabályozás az alábbiak szerint változott a közbeszerzési törvényben.Meghatározásra került a közmegrendelés fogalma, mely a 243.§ h) pont alapján kivételnek minősül, ha az építési beruházás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől lép hatályba az új eljárásrendekkelkapcsolatos szabályozás. Ennek értelmében a nemzeti és az egyszerűeljárásrendek összevonására kerül sor. Ugyanakkor az új nemzeti eljárásrendbenegy eljárástípus, az ún. egyszerű eljárás lesz. Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Közbeszerzési értékhatárok 2007-ben

Kérdés: 2007. évre melyek az irányadó közbeszerzési értékhatárok?
Részlet a válaszából: […] 2007-ben azértékhatárok nem változtak 2006-hoz képest. Az erről megjelent Elnökitájékoztató szerint a közösségi eljárásrendben irányadó közbeszerzésiértékhatárok (a 2083/2005/EK bizottsági rendelettel módosított[1] 2004/17/EK és2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Új értékhatárok értelmezése

Kérdés: Nem értem az új értékhatárokat a Tanács tájékoztatójában. Hogyan kell azokat értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a Közbeszerzések Tanácsa elnökének a 2006. évreirányadó közbeszerzési értékhatárokról szóló tájékoztatójára utal, amely aKözbeszerzési Értesítő 2006. évi 1. számában, 2006. január 2-án jelent meg, ésa hivatalos honlapon is megtekinthető. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Közbeszerzésben szereplő "harmadik" személyek

Kérdés: Ki a harmadik személy?
Részlet a válaszából: […] A harmadik személy fogalmát a közbeszerzési törvénykonkrétan – azaz értelmező rendelkezései között – nem határozza meg, arról akövetkezők szerint rendelkezik:A Kbt. 71. § (1) bekezdésének a) pontja előírja, hogy azajánlattevőnek ajánlatában – abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Alkalmassági szempontok ingatlan beszerzésénél

Kérdés: Egy (egyedileg meghatározott) konkrét ingatlan tulajdonjogának megszerzésére (megvételére) irányuló közbeszerzési eljárásban mit kell (lehet) vizsgálni az ajánlattevő (például az ingatlan tulajdonosa) alkalmasságának vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény – nemzeti értékhatárokat elérőértékű közbeszerzésekre vonatkozó – 242. §-ának (1) bekezdése szerint aközbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió,szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárásra vonatkozó szabályokat a Kbt. 44. címe foglalja össze. A szabályozás jellege itt is megfelel a Kbt. egyéb területein alkalmazott módszernek, azaz a törvény visszautal azokra a korábbi előírásokra, amelyeket egyszerű eljárás lefolytatása esetén is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közbeszerzésekkel kapcsolatos általános szabályok között rendelkezik az ajánlatételi határidő időtartamáról, annak meghosszabbíthatóságáról, lerövidíthetőségéről. Emellett egyes eljárásfajtáknál külön határidőket állapít meg, míg másoknál visszautal az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.