Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. részekre bontás tilalmának főszabálya az építési beruházást egy adott beruházás vonatkozásában érti, melyre a Kbt. 19. §-ának (3) bekezdése utal, mely a részekre bontás tilalma főszabály mellett az "egybeszámítás" értelmezését tartalmazza.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Szerződések nyilvántartási összege, egybeszámítás többéves bérlet, lízing esetén

Kérdés: Három-, illetve négyéves gépjárműbérleti, illetve lízingszerződés esetén – amennyiben közbeszerzés alá tartozik – az éves, negyedéves kimutatásokban milyen összeggel kell a szerződéseket nyilvántartani? Melyik évre vonatkozóan kell a szerződéseket egybeszámítani – szerződéskötés, lejárat éve?
Részlet a válaszából: […] A szerződések nyilvántartására vonatkozó szabályok szerint ahirdetményben – amennyiben a teljesítésre vonatkozó hirdetményekre vonatkozik akérdés – a kifizetett szolgáltatás mértékét szükséges megjeleníteni.Egyébiránt az egybeszámítás kapcsán a becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Közbeszerzési értékhatár túllépése folyamatos teljesítés esetén

Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Eddig egy cég végezte a számítógépeink karbantartását, de két év után a megbízási díj elérte a 8 000 000 forint összeghatárt. Kell-e közbeszereztetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladja a nettó 8 millió forintot.Amennyiben a szerződés határozatlan időre szól, úgy a havidíj 48-szorosa adja a szerződés értékét.Már megkötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatt,a közbeszerzési értékhatárok változását nem kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Minisztériumi háttérintézmény közbeszerzés-kötelezettsége konferenciaszervezés esetén

Kérdés: Május folyamán három különböző helyszínen kb. 300 fős, kétnapos (2 éj) konferenciát szervezünk – minisztériumi háttérintézményként. A jelentkezőknek térítésmentes a részvétel. Kérdezem, hogy kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk, ha igen, akkor milyen eljárást és milyen okból? (Több szállodával van tavaly megkötött, de az idei évre is érvényes ún. együttműködési megállapodásunk, amelyben a kiírt árnál lényegesen olcsóbban kapunk szállást és ellátást. A vélemények a kérdésben megoszlanak.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő jogi státusával nem foglalkozva,feltételezzük, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik. Amennyiben akérdésben szereplő "beszerzés" éves szinten eléri a Kbt. egyszerű közbeszerzésieljárásokra vonatkozó értékhatárát, mindenképpen közbeszerezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Közbeszerzési eljárás megindítása bizonytalan fedezet, támogatás mellett

Kérdés: Társaságunkat a Gazdasági Minisztérium finanszírozza (ÁPV Rt. tulajdonában vagyunk). Elindíthatunk-e közbeszerzési eljárást olyan beruházás esetében, amelyről még nem tudjuk, hogy ez évben kapnak-e rá fedezetet, támogatást? (Az ajánlati felhívásban szerepeltetnénk, hogy a nyertessel abban az esetben kötünk szerződést, ha az adott fedezet majd rendelkezésünkre áll.) Vonatkozik-e ránk a Kbt. 42. §-a? (Nem EU-s támogatásból valósítanánk meg a beruházást.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ára tekintettel, eredményes közbeszerzésieljárásban az ajánlatkérő oldalán szerződéskötési kötelezettség keletkezik,azaz a nyertessel a szerződést meg kell kötni. Az ajánlatkérő a közbeszerzésitörvény vonatkozó előírása szerint csak akkor mentesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Előzetes összesített tájékoztató készítése és közzététele a törvénymódosítás után

Kérdés: A Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, a közbeszerzési eljárásairól. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót köteles közzétenni és legkésőbb a 42. § (1)–(2) bekezdésében előírt határidő lejártáig megküldeni. Kérdésem: hogyan értelmezendő a "készíthet", illetve a "köteles" megfogalmazás a törvény ezen pontjaiban? [Észrevételem: a Kbt. 42. §-ának (1)–(2) bekezdése nem tartalmaz határidőket.]
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 42. §-ának (1)–(3) bekezdései az előzetes összesítetttájékoztató készítésének lehetőségeivel kapcsolatosak. E szerint az ajánlatkérő– a költségvetési év kezdetét követően – előzetes összesített tájékoztatótkészíthet az adott évre, illetőleg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Előzetes tájékoztatás különös közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan alakul az ún. előzetes tájékoztatási kötelezettség a közösségi értékhatárokat elérő, különös közbeszerzési eljárásokban? Milyen főbb rendelkezéseket tartalmaz ebben a tekintetben a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ a Kbt. 181-183. §-ai adják meg.E szerint az ajánlatkérő évente legalább egyszer, a költségvetési év kezdetét követően haladéktalanul, de legkésőbb minden év április 15. napjáig időszakos előzetes tájékoztatót köteles készíteni az elkövetkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Közbeszerzés értéke

Kérdés: Hogyan határozza meg az új Kbt. a közbeszerzés értékét? Mit jelent a becsült érték fogalom?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés értékével (illetve a becsült értékkel) kapcsolatos – általános – szabályokat a Kbt. 35-40. §-ai tartalmazzák.A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált, általános forgalmi adó nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.