Alvállalkozó és keretmegállapodás

Kérdés: Egy keretmegállapodásos eljárás második részének (pl. egy versenyújranyitás) teljesítésébe alvállalkozóként be lehet vonni egy másik konzorciumi tagot?
Részlet a válaszából: […] A kérdést két szempontból is lehet értelmezni válaszunk megadása során, bár a választ magát érdemben nem változtatja meg: egyrészt az a másik konzorciumi tag ugyanabban a konzorciumban vagy egy másik konzorciumban szerepel, mint az alvállalkozót bevonni kívánó adott konzorciumi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első részére a válasz igen, közérdekből nyilvános adat akkor is, ha sikeres, és akkor is, ha nem az öntisztázás. A Kbt. 43. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor ebben az esetben nem releváns, hiszen az EKR-ben történő közzétételi kötelezettség eljáráshoz kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

EKR-ben nem szereplő nyilatkozatok benyújtása konzorciumban

Kérdés: Közös ajánlattevőként indulunk egy pályázaton, mi vagyunk a képviselők. Azt tudjuk, hogy az EKR-rendszerben létrehozott űrlapokat a benyújtónak kell kitölteni. Abban vagyunk bizonytalanok, hogy azokat a nyilatkozatokat, amelyek nincsenek fent az EKR-ben – fel kell tölteni –, azokat is csak a gazdasági szereplő képviselőjének (benyújtó) kell kitöltenie, ugyanúgy, mintha EKR-űrlap lenne, vagy azoknál egyértelműen meg kell jelölni a közös ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] A közös ajánlattételre vonatkozó szabályok hallgatnak arról az esetről, amikor az egyes ajánlattevők saját jogon töltik fel adataikat az EKR-be, hiszen a Kbt. is eleve abból indul ki, hogy a közös ajánlattevők meghatalmazással járnak el, és teszik meg nyilatkozataikat.A Kbt. 35....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Üzleti titokra vonatkozó szabály változásának hatása a közbeszerzésekre

Kérdés: Változik az üzleti titok szabálya a Ptk.-ban. Milyen hatással van ez a közbeszerzésben alkalmazott üzleti titok fogalmára, hiszen ezzel gyakorlatilag törlődik a Kbt.-ben található hivatkozás?
Részlet a válaszából: […] Valóban, 2018. augusztus 8-án lépett hatályba az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény, amelynek 1. §-a újradefiniálja az üzleti titkot és a know-how-t (védett ismeret). A törvény 35. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezi a Ptk. 2:47....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Értékelési szempontnak való megfelelés igazolásának módja

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az ajánlattevő alvállalkozó/magánszemély/egyéni vállalkozó bevonásával, megbízási/alvállalkozói szerződéssel igazoljon értékelési szempontnak való megfelelést? Ha igen, az értékelési szempont(ok) igazolására igénybe vett alvállalkozó magánszemély/szervezet is kapacitást biztosító személynek/szervezetnek minősül-e? Vagy csak az alkalmassági minimumkövetelmények igazolására igénybe vett személy/szervezet minősül annak?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy kapacitást biztosító szervezetet alkalmassági követelmény igazolására vonhat be az ajánlatkérő.A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Iratbetekintés és üzleti titok kezelése az elektronikus közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Milyen formában lehet majd betekinteni az iratokba azt követően, ha az elektronikus eljárások kötelezőek lesznek? És hogyan lehet az üzleti titkot kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az teljes mértékben üzleti titok legyen, azaz ne vegyesen tartalmazzon nem üzleti titokként és üzleti titokként minősített részeket. Így az elkülönített elhelyezéssel megoldható, hogy az iratbetekintés során más ajánlattevő ne tudjon betekinteni az üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett probléma azóta áll fenn, hogy az ún. Ambisig-ügy miatt az európai irányelvek lehetővé tették az eredetileg csak alkalmasság keretében vizsgált szakemberek képességeinek értékelését is.A C-601/13, ún. Ambisig-ügyben az Európai Unió Bírósága az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett környezetvédelmi, szociális, munkajogi követelményekre vonatkozó, a Kbt. 73. §-ának (4) bekezdésében szereplő előírás az alábbiak szerint szól.Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, különösen ha nem felel meg azoknak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Hiánypótlás kizártsága

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási szabályokat a Kbt. 71. §-a tartalmazza. A kérdés szempontjából releváns rendelkezések az alábbiak:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] A nemzeti eljárásrendben irányadó szabályokat a Kbt. 114. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62-63. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.
1
2