Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alá tartozás gyakorlati összefüggései

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok igazolására vonatkozó rendelkezések értelmében 2006. szeptember 24-ét követően az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján a jövőben az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie a kizáró okok fennállását. Kérdéseink: - Az OMMF nyilvántartásában szereplő valamennyi foglalkoztató a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjának hatálya alá tartozik-e a kizáró okok tekintetében – a jogkövetkezmény típusától, illetve a mértékétől függetlenül? - Abban az esetben, ha az OMMF nyilvántartásában szereplő foglalkoztató a 3/2006. (IX. 15.) SZMM rendelet 2. §-ában meghatározottak szerint a jogsértő állapotot megszüntette, és az erről kért igazolást csatolja pályázatához, mentesül-e a kizáró okok hatálya alól?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában teljesülnek-e a rendezett munkaügyikapcsolatok Áht.-ben meghatározott követelményei.– A 2004. évi CXL. törvény (Ket.) hatálya alá tartozóeljárásban megállapított támogatások esetében az eljárás lefolytatásárailletékes támogatást nyújtó szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

A bányászatról szóló törvény hatálya alá tartozás munkaügyi ellenőrzési szempontból

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alapján nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó közbeszerzési eljárásban egy cég, ha foglalkoztatásra irányuló jogszabálysértést követett el. A Kbt. 63. §-ának (5) bekezdése szerint e kizáró okkal kapcsolatban az OMMF nyilvántartásából, illetve a Magyar Bányászati Hivataltól mely esetben kell igazolást kérni, azaz munkaügyi ellenőrzés szempontjából mikor esik az ajánlattevő vagy alvállalkozó a bányászatról szóló törvény hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény irányadóabban a tekintetben, hogy a Magyar Bányászati Hivatal milyen tevékenységetvégez, s a dolgozók életét, testi épségét, egészségét illetően melytevékenységek tartoznak felügyelete alá. A bányászati törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Érvénytelenség hatósági késedelem miatt

Kérdés: Kizáró okok fenn nem állását igazoló hatósági igazolást kiadó hatóságot kötelezi-e valami az igazolás kiadásának határidejére? Például az OMMF a honlapján 8 naptári napban határozza meg az igazolás kiadásának határidejét. Ehhez képest az igazolás 21 napra érkezik meg, aminek következménye az ajánlat érvénytelensége. Hiánypótlásra nincs mód. Van-e jogorvoslatra, esetleg kártérítésre lehetőség ilyen esetben? A konkrét eset: kilenc ajánlat érkezett, öt a fentiek miatt érvénytelen (ebből kettő ajánlat jobb, mint a győztes). Mind az öt esetben az OMMF igazolása hiányzik. Mi a teendő? A hatóság felelősségre vonható-e?
Részlet a válaszából: […] Az OMMF már nem ad ki igazolást, a bírság fenn nem állásáróla www.ommf.gov.hu honlapon tájékozódhat az ajánlatkérő. Sajnálatos módon akérdés a korábbi káros gyakorlatra vonatkozott, amelyet meglehetősenellentmondásosan, ugyanakkor feloldott a jogalkotó. Az ezzel kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Ajánlatkérő munkaügyi bírsággal kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Tanács azon álláspontja, miszerint a szerződés megkötéséig kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hogy nem volt munkaügyi bírsága az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] ...címet látja, és érheti el a "hatóságinyilvántartás" pont alatt a "Hatósági nyilvántartás közbeszerzésekhez éstámogatásokhoz" linket. Erre rákattintva jutunk el a munkaügyi jogsértéstelkövető munkáltatókhoz. A "Közbeszerzés" címszóra rákattintva érhető el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Mentesülés a kizáró ok hiányának igazolási kötelezettsége alól OMMF-igazolás esetén

Kérdés: Kizáró okok tekintetében építési beruházás esetében mi alapján lehet eldönteni, hogy ajánlattevőnek az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Magyar Bányászati Hivatal igazolásai közül melyiket kell csatolni az ajánlathoz?
Részlet a válaszából: […] Erre vonatkozóan az a legjobb megoldás, ha az ajánlatkérőnyilatkozatot kér be az ajánlattevőtől, és az ajánlattevő jelöli meg, hogy amunkaügyi ellenőrzés szempontjából melyik hivatalhoz tartozik. Szükséges ezamiatt is, mert megváltozott az igazolás rendje a Kbt. legutóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

2005-ben beszerzett hatósági igazolások felhasználhatósága

Kérdés: 2005 novemberében beszerzett hatósági igazolásaink (APEH, VPOP, OMMF) tartalmazzák annak az eljárásnak a kiíróját és tárgyát, amelyre az igazolást beszereztük. Az igazolás 1 évig érvényes. Kérdésünk: beadhatjuk-e másik közbeszerzési eljárásban az igazolást (1 évig), függetlenül attól, hogy egy konkrét eljárás adatai vannak benne megnevezve, vagy nem? Ez felesleges költséget jelent ajánlattevőnek, pedig az igazolás szerint semmilyen tartozása nincs.
Részlet a válaszából: […] Igen, a Közbeszerzések Tanácsa álláspontja értelmében,amennyiben egy adott eljárásra adták ki az igazolást, abban az esetben is elkell fogadni, ha más eljárásban kívánja azt használni az ajánlatkérő, hiszen azigazolás eljárásfüggetlen – természetesen az igazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Igazolások új szabályai

Kérdés: Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a közbeszerzési kizáró okok igazolására vonatkozik.A kizáró okok hiányát egyes kizáró okok tekintetében lehet cégszerűen aláírtnyilatkozattal igazolni, a nyilatkozatot azonban közjegyző által hitelesíttetnikell.A közbeszerzési kizáró okok tekintetében irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.
1
2