Negatív érték feltüntetésének kezelése a felolvasólapon

Kérdés: Meghatároztam egy értéket, amelynél kisebb nem szerepelhet a felolvasólapon. Ennek ellenére egy ajánlattevő beírt egy értéket, melynek ugyan nincs értelme – negatív érték –, de nem tudom, hogyan illesszem be az értékelésbe. Hogyan kezeljem ezt?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ajánlatot nem kell pontozni, érvénytelenné kell nyilvánítani. A Kbt. 77. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő meghatározott egy szintet, ami alatt nem lehetett megajánlást tenni. A rendelkezés a következők szerint szól: az ajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Ajánlati elemek pótolhatatlansága

Kérdés: Vannak-e olyan ajánlati elemek, amelyekre nem biztosítható a hiánypótlás lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás szabálya az alábbiak szerint fogalmaz:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára,azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét;– a hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággalkapcsolatos igazolások és nyilatkozatok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] A Budapesti Corvinus Egyetem 2007-ben lefolytatotthiánypótlás-kutatása – amelynek legfőbb eredményeit az alábbiakban közöljük -összetettebb képet mutatott a hazai ajánlatkérők hiánypótlási gyakorlatáról. Az ajánlatkérők átlagosan 78,2 százalékban adtak lehetőségetaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Igazolások új szabályai

Kérdés: Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a közbeszerzési kizáró okok igazolására vonatkozik.A kizáró okok hiányát egyes kizáró okok tekintetében lehet cégszerűen aláírtnyilatkozattal igazolni, a nyilatkozatot azonban közjegyző által hitelesíttetnikell.A közbeszerzési kizáró okok tekintetében irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] 2006. január 15-étől nemcsak új értelmező rendelkezésekettalálunk a közbeszerzési törvényben, hanem olyan értelmezéseket is, amelyek atörvény hatálybalépésekor is szerepeltek abban, azonban eltérő tartalommal.A fenti hatállyal életbe lépő értelmezéseket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Jelentkezés a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe

Kérdés: Milyen – elsősorban gyakorlati – szempontokat kell figyelembe venni a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe történő felvétel iránti kérelem kitöltésekor?
Részlet a válaszából: […] A problémával a Közbeszerzési Levelek 18. számában, a 416.számú kérdés kapcsán foglalkoztunk, és válaszunkat elsődlegesen a KözbeszerzésekTanácsának Ajánlására alapoztuk. Figyelemmel arra, hogy a jelen kérdés irányaeltér a fentiekben utalttól, továbbá hogy a témakörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nem tervpályázati eljárásról van szó, és aKözbeszerzési Szabályzat ezt megengedi, úgy a közbeszerzési törvény értelmébenennek csak abból a szempontból lehet akadálya, amennyiben a szakértő nemtekinthető a szervezet annak tevékenységében személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékének jelentősége

Kérdés: Mi célt szolgál a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke, ha nem alkalmazható gazdasági és műszaki feltételek igazolására (lásd: Közbeszerzési Levelek 535. kérdés)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint a minősítettajánlattevők hivatalos jegyzékét a Közbeszerzések Tanácsa vezeti (386-391. §).A (2) bekezdés felhatalmazása alapján az ajánlattevők jegyzékbe vételénekfeltételeit (azaz a minősítési szempontokat) és igazolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Számítási szabály külön ágazatokhoz tartozó anyagoknál

Kérdés: Ha a társaság vízi közszolgáltatást, víz- és csatornaszolgáltatást is végez, különös szabály vonatkozik rá. Lehet-e külön, vagy egybe kell számítani a víz- és csatornaágazathoz tartozó, köthető anyagokat (például csövek, felszerelések), amelyek mindkettőhöz használhatóak, még akkor is, ha szakmailag más típusú csövekről van szó? (A szakmai szövetség a külön-külön számítást támogatja.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény becsült értékkel kapcsolatosszabályozása ebben a tekintetben nem megengedő előírásokat tartalmaz.Amennyiben a beszerzést egy költségvetési évben vagy 12 hónap alatt valósítjákmeg, és a beszerzésre kizárólag egy ajánlattevővel lehetne szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
1
2