Pénzügyi alkalmassági követelmény meghatározásának szabályszerűsége

Kérdés: A felhívásban pénzügyi alkalmassági követelményként határozták meg, hogy az elmúlt három lezárt üzleti évben nem lehet több mint kétszer negatív az adózás utáni eredmény. Lehet ilyen alkalmassági követelményt meghatározni? Ha az alkalmassági követelményt szabálytalanul határozták meg, mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett pénzügyi alkalmassági követelmény összhangban van a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet által meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában

Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
Részlet a válaszából: […] A szerződésmódosítással kapcsolatos igények jellemzően a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjával kapcsolatban jelennek meg, ezért válaszunk is erre a módosítási jogalapra fókuszál. Ez az a jogalap, mely három feltétel együttes teljesülése esetén alkalmas lenne az előre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Új kapacitást biztosító bevonása előminősítési rendszerben

Kérdés: Előminősítési rendszer alkalmazása esetén lehet-e új kapacitást biztosítót bevonni?
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. kormányrendelet a közszolgáltatók számára teszi lehetővé előminősítési rendszer létrehozását. Ennek a rendszernek a lényege, hogy egy részvételi szakaszt követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Hirdetmény nélküli eljárás indítása a koronavírussal kapcsolatos rendkívüli helyzetre tekintettel

Kérdés: A koronavírusra tekintettel van-e lehetőség hirdetmény nélküli eljárást indítani?
Részlet a válaszából: […] Önmagában a koronavírus mint indok nem elegendő egy jogalap meghatározásához. A 2020. március 20-ától hatályos, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

EKR-ben és a TED-en való hirdetményfeladás időpontjának eltérése

Kérdés: Mit kell figyelembe venni, amikor az EKR-ben lévő hirdetményfeladás időpontja és a TED-en megjelenő hirdetmény feladásának időpontja eltér egymástól? (Esetünkben referencia miatt fontos a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] A két időpont valóban eltérhet, sőt az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben maga az EKR által adott időpont korábbi is lehet, mint a TED-en történő feladás. A referencia igazolása vonatkozásában az alábbi szabályt kell figyelembe vennie az ajánlattevőnek (esetünkben most az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Tájékoztatás közzététele szerződésteljesítésről

Kérdés: A hatályos jogszabályok szerint a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatást a CoRe szerződés-nyilvántartó rendszerben kellene közzétenni, ez azonban jelenleg technikailag nehezen megoldható. Megfelel ebben a helyzetben, ha az ajánlatkérő továbbra is a KBA-ban teszi közzé a tájékoztatást?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet az alábbiak szerint szabályozza a kérdést:– az ajánlatkérő a Kbt. 26. § (1) bekezdése szerinti bejelentési vagy változásbejelentési kötelezettségét az EKR-ben történő regisztráció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

EKR-en kívüli eljárások

Kérdés: Az előminősítési rendszerben lévő eljárásokat miért nem kell beintegrálnom az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] A kérdés amiatt is érdekes, mert a www.ekr.gov.hu honlapon az alábbi tájékoztatás jelent meg a felhasználók számára:"Tájékoztatjuk, hogy a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

KBA-ra és az EKR-re vonatkozó közzétételi szabályok

Kérdés: Pontosan mit kell közzétenni a KBA-ban és mit az EKR-ben? (A Kbt. 43. §-a alapján egyértelmű a helyzet, de az nem szól az EKR-ről.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. főszabálya szerint valóban a 43. § érvényesül, azonban az EKR 2018. április 15-i kötelező alkalmazásával hatályba lépett, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet eltérő szabályait kell alkalmazni, melyek eltérhetnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Alkalmassági szempont előírása

Kérdés: A felhívásban az ajánlatkérő csak az egyik árbevételi követelményt, azaz a teljes árbevételi követelményt írja elő, miközben igazolásnál mindkettőt, azaz a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt és a teljes árbevételt is kéri. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben mi az erősebb, az előírás vagy az igazolás a hirdetményben?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek egyértelműen el kell döntenie, hogy mit kíván vizsgálni, a teljes árbevételt, a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt vagy mindkettőt, melyre a 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdésének c) pontjában az alábbiak szerint ad lehetőséget:Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Eljárás alkalmassági követelmény hiányos meghatározása esetén

Kérdés: Az alkalmassági követelmények köréből kimaradt a sorban állás hossza. Van-e lehetőség arra, hogy a dokumentációban jelezzük, vagy igazoláskor a standard harminc napot vegyük figyelembe, ami egyébként általánosan elfogadott?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdésének a) pontjában az alábbiak szerint írja elő a vonatkozó alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.
1
2
3