Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...vagy épp ellenkezőleg, az érintett közbeszerzési eljárásban történő részvételtől való tartózkodásukra vonatkozó döntésüket. Ebből ugyanakkor nem következik az, hogy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció bármely, a hirdetmény közzétételét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] A hazai szabályozásban főszabály, hogy akinek jogát, jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti a kifogásolt, tevékenység, mulasztás, annak az érdekeltnek, függetlenül attól, hogy indult-e az eljáráson, joga van jogorvoslati eljárást indítani.A Kbt. 148. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Igazgatási szolgáltatási díj ajánlatkérő által indított jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját maga ellen indít jogorvoslati eljárást, abban az esetben meg kell fizetnie a becsült érték szerint az igazgatási szolgáltatási díjat?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. MvM rendelet nem rendelkezik a kérdésről. Érdemes a válasz megadásához egy olyan eljárás határozatát elolvasni, ami hasonló esetről szól, amikor is az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Jogorvoslati eljárás kezdeményezése alvállalkozó által

Kérdés: Alvállalkozó kezdeményezhet-e jogorvoslati eljárást?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása során induljunk ki a Kbt. ügyfélképességet megalapozó szabályából.A törvény 148. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a jogorvoslati eljárás kérelemre indul, úgy azt az kezdeményezheti, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység sérti vagy veszélyezteti. A Kbt. 148. §-ának (1) bekezdése értelmében tehát akár olyan gazdasági szereplő is kezdeményezhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Jogorvoslat lehetősége jogsértő dokumentációs tartalom esetén

Kérdés: A dokumentációban több jogsértő előírást találtunk. Milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak, és milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az eljárás részvételi vagy ajánlattételi szakaszában vagyunk, tehát akár egy-, akár kétszakaszos eljárásról is lehet szó a kérdésben megfogalmazottak szerint. A Kbt. nem értékelési szakaszra vonatkozó határidői az alábbiak szerint alakulnak, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Objektív alapú indokolás értelmezése állami támogatás esetén

Kérdés: Állami támogatást kaptunk a beszerzés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásához, ezért tudtunk kedvezőbb árakat adni, mint a többi ajánlattevő. Az ajánlatkérő indokolásunkat nem fogadta el, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Jogszerű volt az eljárása? Ilyen esetben mi az ajánlatkérő eljárásrendje?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 69. §-ának (3)-(8) bekezdései igazítanak el a felvetett kérdésben az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Eljárás irreális alkalmassági feltétel meghatározása esetén

Kérdés: Véleményünk szerint az ajánlatkérő árbevételmértékének előírása a beszerzés tárgyával kapcsolatos termékek vonatkozásában irreális. Van-e valamilyen előírás arra, hogy milyen mértékű árbevétel írható elő az alkalmasság feltételeként adott beszerzésre? Esetleg a becsült érték arányában meghatározva?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételi elvárás mértéke nem haladhatja meg az adott közbeszerzési szerződés becsült értékét.Ha fentieket figyelembe véve az ajánlattevő sérelmezi az ajánlatkérő "elvárását" a szóban forgó alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […]  Egyszerű eljárásrendben valóban lesz lehetőség sajáteljárásrend kialakítására, de csak árubeszerzés és szolgáltatás megrendeléseesetén. A részletszabályok elkészítésére a 2011. évi CVIII. törvény 123. §-a adlehetőséget.A 123. § (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...a kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétőlszámított hét munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket."A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás különös szabályaiközött az alábbi újdonságot találjuk, miután a Kbt. 132....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
2