Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is hivatkozott 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a 2021-2027. programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről tartalmaz részletes szabályokat. A Korm. rendelet 48. pontja kifejezetten az uniós értékhatárokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

Kérdés: A tavalyi évben közbeszerzési szerződést kötöttünk egy összetett – 3 egységből álló – feldolgozási rendszer 2 egységének beszerzésére. Mindegyik egység önállóan is működőképes, de a leghatékonyabb működést a teljes rendszer biztosítja. Az idén maradt annyi beruházási forrásunk, hogy a 3. csomagolási egységet is meg tudnánk vásárolni, amelynek értéke 68 millió Ft. Lehet-e közvetlenül szerződni a korábbi szerződő partnerrel?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint közvetlen szerződéskötésre nincs mód, hiszen a tervezett szerződés tárgya és értéke szerint közbeszerzési kötelezettséggel jár az ajánlatkérő számára.Azonban lehetőséget látunk arra, hogy az ajánlatkérő a korábbi szerződő partnerrel kössön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Szakember tapasztalatának igazolása

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az alkalmassági követelmények/értékelési szempontok vonatkozásában szakértőkre vonatkozó követelményeket ír elő, a szakértő, önéletrajzában, az egyes követelményeket igazolandó projektek esetében köteles-e feltüntetni a megrendelő/munkáltató személyét, akinek/ahol végezte a feltüntetett feladatokat? Mi a jogos ajánlatkérői elvárás ebben a kérdésben, illetve helyesen jár-e el az ajánlattevő abban az esetben, ha a bemutatni kívánt szakértőt titoktartás köti, ha nem nevezi meg a megrendelőt/munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1), (2) és (3) bekezdés b) pontjai azonos módon határozzák meg a szakember szakmai tapasztalatának vizsgálatát az alábbiak szerint:Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Összeférhetetlenség referenciaigazolás esetében

Kérdés: Véleményük szerint összeférhetetlenséget jelent, ha két ajánlattevő is olyan referencialevelet nyújt be, amelyet egymásnak állítottak ki?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek jelen esetben nem összeférhetetlenségi helyzetet kell vizsgálni, hanem a többes megjelenés tilalmára vonatkozó szabályok fennállását. A Kbt. 25. §-a alapján az ajánlatkérővel való valamilyen kapcsolat eredményezhet összeférhetetlenséget, míg a Kbt. 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Alvállalkozó bevonásának jóváhagyása

Kérdés: Az ajánlatkérő az alvállalkozó bevonását saját jóváhagyásához köti a szerződéstervezetben. Ez nem ellentétes az alvállalkozók bevonásának szabadságával?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 138. § (3) bekezdése alapján valóban az a főszabály, hogy az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. Ez a korlátozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Alvállalkozók kifizetése

Kérdés: Építési beruházáshoz kapcsolódó tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése esetén is van lehetőség az alvállalkozó "közvetett" kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban irányadó kifizetési szabályokat a Kbt. és az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Szerződésteljesítés ellenőrzésének alanyi köre

Kérdés: Alvállalkozóként veszünk részt egy építési beruházás kivitelezésében. A fővállalkozónk jelezte, hogy a szerződés teljesítését a Közbeszerzési Hatóság vizsgálhatja. Ez a hatósági vizsgálat ránk is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 142. § (4) bekezdése alapján a Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzési és közszolgáltatói szerződés teljesítésére vonatkozó, a közbeszerzési törvényben meghatározott követelmények teljesülését jogosult ellenőrizni, és azok megsértése esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Ajánlati kötöttség a hiánypótlás függvényében

Kérdés: A hiánypótlás benyújtásával változik-e az ajánlati kötöttségünk időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...határidőben, úgy az ajánlattevők döntésétől függ, hogy a meghosszabbított időszak alatt is fenntartják-e ajánlati kötöttségüket. Az ajánlati kötöttség változása ebben az esetben az ajánlattevő döntésétől függ, melyet az összes eljárásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Pénzügyi alkalmassági követelmény meghatározásának szabályszerűsége

Kérdés: A felhívásban pénzügyi alkalmassági követelményként határozták meg, hogy az elmúlt három lezárt üzleti évben nem lehet több mint kétszer negatív az adózás utáni eredmény. Lehet ilyen alkalmassági követelményt meghatározni? Ha az alkalmassági követelményt szabálytalanul határozták meg, mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett pénzügyi alkalmassági követelmény összhangban van a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet által meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Címkére és címkézésre vonatkozó szabályok kezelése a közbeszerzésben

Kérdés: Szükséges-e, hogy az ajánlatkérő által a műszaki leírásban meghatározott ökocímke leírása és tartalmi követelményei a közbeszerzési dokumentumokban elérhetők legyenek minden gazdasági szereplő számára? (Véleményem szerint az nem reális, hogy mindent az ajánlatkérő magyarázzon el, amikor az információ elérhető nyilvánosan.)
Részlet a válaszából: […] ...valamennyi követelményt teljesítenie kell, meg kell adnia a teljesítendő vagy az értékelés során figyelembe vett címkézési követelményeket.Sőt, amennyiben túlzó az ajánlatkérő elvárása, mert a beszerzési tárgyon túlmutató címkét azonosított az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
1
2
3
10