Alkalmasság igazolása az új Kbt. szerint

Kérdés: Valóban nincs már lehetőség, mint esetünkben saját anyacégünktől bekérni – mint erőforrást nyújtó szervezettől – a közjegyző előtti nyilatkozatot a kizáró okokról, aláírási címpéldányokat, banki nyilatkozatot az összes számlavezető bankjuktól, mérlegeredményt és forgalmi adatokat két évről, nyilatkozatot arról, hogy "a szerződés időtartama alatt rendelkezésükre fognak állni a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások?" Mindezt az alapján tettük, hogy az ajánlatkérő elő­írta: "Igénybe vett erőforrás esetén a Kbt. 65. § (4) bekezdés szerinti igazolás"-t kér.
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben pénzügyi-gazdasági és műszaki-szakmai alkalmasságigazolásában is segített az anyacég, valóban, az ajánlatkérőnek nem volt máslehetősége, hiszen a Kbt. egyértelmű, és 2011. december 31-éig azonosadminisztrációval járt az erőforrást nyújtó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] 2010. szeptember 15-étől kismértékű módosítás történt mind akizáró okok, mind igazolásuk vonatkozásában.Az alábbi szabályok módosultak a kizáró okok elő­írásában.A Kbt. 60. § (1) bekezdés a) és i) pontja alapján amódosítást követően az eljárásban nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Alkalmasság igazolása erőforrással

Kérdés: Erőforrásként be lehet-e vonni olyan vállalatot, ahonnan eszközt bérlünk, és ezt fel is használjuk a megvalósítás során? Mi a helyzet, ha az alkalmassághoz szükséges szakembereket is így igazoljuk, illetve ők végzik a szakipari munkákat? (Például munkaerő-kölcsönző cégek alkalmazottai.) Ebben az esetben erőforrás vagy alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Javasoljuk mindkét esetben a kevésbé kockázatmentesmegoldást és alvállalkozóként történő értelmezést. Ennek oka, hogy a két definícióátfedésben van. Tekintettel az alvállalkozó definíciójára, mely szerintalvállalkozó az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Leányvállalat referenciái

Kérdés: Lehet-e önállóan ajánlattevő a leányvállalat, és ha igen, milyen igazolásokat kell benyújtania? Felhasználhatja-e anyavállalatának referenciáit?
Részlet a válaszából: […] Igen, önálló jogalanyisággal rendelkezik a leányvállalatebből a szempontból (is), következésképpen lehet ajánlattevői pozícióban, amelyaz a természetes pozíció, mikor a Kbt. által lehetővé tett külső erőforrásbevonására lehetőség van. Ebben a helyzetben az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Közbeszerzési eljárásba bevont erőforrással kapcsolatos igazolási kötelezettség gyakorlati szempontjai

Kérdés: A Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében lehetőség van külső erőforrások bevonására. A bevonandó erőforrástól azonban csak kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot kér. Ez azt jelenti, hogy nem kell igazolni az erőforrás gazdasági, illetve műszaki megfelelőségét?
Részlet a válaszából: […] ...kétséget kizáróan megbizonyosodhasson arról, hogy az ajánlattevővalóban képes teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségeket. Erretekintettel a szóban forgó törvényi lehetőség alkalmazása nem járhat olyankövetkezménnyel, hogy az ajánlatkérő ne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?
Részlet a válaszából: […] ...kétséget kizáróanmegbizonyosodhasson arról, hogy az ajánlattevő valóban képes teljesíteni aszerződésben vállalt kötelezettségeket. Erre tekintettel a szóban forgótörvényi lehetőség alkalmazása nem járhat olyan következménnyel, hogy azajánlatkérő ne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Ajánlat érvénytelenségének megállapíthatósága a Kbt. módosítása után

Kérdés: Egy eljárásban "B" ajánlattevőnek a benyújtott ajánlata mind tartalmi, mind formai szempontból megfelel az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltaknak, az ajánlati felhívásban előírt alkalmassági követelményeket pedig akként igazolja a Kbt. 66. §-ának (2) és a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alkalmazásával, hogy azt nyilatkozza: "bár én magam alkalmatlan vagyok, azonban X Kft. erőforrásaira támaszkodom". Ebben az ajánlatban X Kft. nyilatkozik: kötelezettséget vállalok a szerződés teljesítéséért, és az erőforrásokat rendelkezésre bocsátom, kezességet is vállalok. Egyúttal a Kbt. 63. § (6) bekezdésének megfelelően X Kft. nyilatkozik a közjegyző előtt, hogy nem állnak fenn vele szemben a kizáró okok. Ugyanebben a közbeszerzési eljárásban X Kft. ajánlattevőként is megjelent – hiszen a Kbt. alapján ez megengedett a számára –, és az ajánlatkérő megállapítja, hogy mind pénzügyi-gazdasági szempontból, mind pedig műszaki-szakmai szempontból alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) pontja alapján az X Kft. által benyújtott ajánlatról megállapítja, hogy érvénytelen. Ennek ellenére a jelenlegi Kbt.-szabályozás alapján, amennyiben a B ajánlattevő ajánlata a legkedvezőbb ajánlat a bírálati szempontok szerint, úgy az ajánlatkérő köteles ezt az ajánlatot nyertesnek kihirdetni. Látnak-e Önök törvényes lehetőséget arra a jelenleg hatályos Kbt. alapján, hogy a "B" ajánlatról az ajánlatkérő megállapíthassa azt, hogy érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Attól, hogy X Kft. alkalmatlan, még "B" ajánlattevővelegyüttesen lehetnek alkalmasak. Ez természetesen "B" ajánlattevő képességeitőlfügg. De vegyük azt a helyzetet, amikor kiderül, hogy X Kft. hamis adatotközölt, hiszen nem is rendelkezik azokkal a gépekkel és szakemberekkel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Alkalmassági feltételek igazolása az új szabályok szerint

Kérdés: Egy önkormányzat által kiírt, 3 milliárd forintos becsült értékű beszerzésről van szó. Uszoda és élményfürdő PPP konstrukcióban történő megvalósítására és annak 20 éves futamidejű üzemeltetésére irányuló közbeszerzési eljárásban két ajánlat érkezik. "A" ajánlattevő az ajánlatételi határidőt megelőző egy hónapban alakult, 3 millió forintos bejegyzett tőkével rendelkező kft., amellyel szemben a Kbt.-ben szabályozott kizáró okok fennállása nem állapítható meg, és ezt igazolja is. Az ajánlatkérő által kért alkalmassági feltételrendszerre azt nyilatkozza, hogy "én magam alkalmatlan vagyok, de Z Kft. erőforrásaira támaszkodom". Z Kft. minden kizáró okra a Kbt. alapján nyilatkozik, kezességet vállal a szerződés teljesítéséért stb. Az ajánlatkérő beszerzi Z Kft. cégkivonatát, és megállapítja, hogy 15 napja a Bahamákon bejegyzett off-shore társaság, amelyről nem állapítható meg, hogy honnan van 3 milliárd forint összegű tőkéje, kik állnak mögötte, honnan ered ez a pénz, ha egyáltalán rendelkezésre áll stb. "B" ajánlattevővel szemben a kizáró okok nem állnak fenn, ezt megfelelően igazolja, minden, az ajánlatkérő által előírt rendkívül szigorú alkalmassági feltételt a Kbt.-ben előírt módon igazol. "A" ajánlattevő ajánlata azonban a bírálati szempontok alapján 1 százalékkal kedvezőbb. Biztosít-e a Kbt. törvényes lehetőséget arra, hogy az önkormányzat – szándéka ellenére – részt vegyen az "A" ajánlattevő által megvalósítani kívánt pénzmosásban?
Részlet a válaszából: […] A kérdező által jól érzékelt jogi bizonytalanság valóbaneleme a módosított közbeszerzési törvénynek. A Mód. Kbt. értelmében a pénzügyi, gazdasági és a műszaki,szakmai alkalmasságot úgy is lehet igazolni, azaz az ajánlattevő a szerződésteljesítéséhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.