Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is hivatkozott 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a 2021-2027. programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről tartalmaz részletes szabályokat. A Korm. rendelet 48. pontja kifejezetten az uniós értékhatárokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben

Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] A 2014/24/EU irányelv 55. cikk (2) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz, mely összhangban van a Kbt. iratbetekintési szabályaival. Az 55. cikk (3) bekezdése értelmében pedig üzleti titok miatt el lehet tekinteni a (2) bekezdésben foglalt információk közlésétől.Az irányelv 55....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Szerződésmódosítás kormányrendelet változása miatt

Kérdés: A 322/2015. Korm. rendelet 32/A. §-a módosult, illetve új 32/B. § lépett hatályba. Szükséges-e a meglévő szerződéseket módosítani, illetve mi az újdonság a régi szabályokhoz képest?
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015. Korm. rendelet, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások vonatkozásában több jogszabály is tartalmaz változásokat a kérdésben jelzett időponttól, az alábbiak szerint:Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének aránya

Kérdés: Előírhatom-e az 50 százalékos szabály alkalmazása mellett, hogy azokra az ajánlattevő nem vehet igénybe kapacitást nyújtó szervezetet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a 2017. január 1. napjáig hatályban lévő, Kbt. 138. §-ának (1) bekezdésére utal, mely ugyan nem volt egyértelmű, hiszen nem feltétlenül jelentette a teljesítés 50 százaléka kiszervezésének maximumát, de a köztudatba 50 százalékos szabályként vonult be, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Egyenértékűség, helyettesíthetőség építési beruházásoknál

Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 26. §-ának (6) bekezdése vonatkozik-e az építési beruházás tárgyú eljárásban a beépítendő elemekre, szerkezetekre? Azaz ha a költségvetési kiírásban egyes beépítendő elemeket, szerkezeteket gyártóra, típusra, gyártmányra hivatkozva határoz meg az ajánlatkérő, a megnevezés mellett kell-e szerepeltetni a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést? Amennyiben a fenti kérdésre igen a válasz, úgy az ajánlatkérőnek a felhívásban, a műszaki leírásban meg kell-e határoznia azt, hogy mit ért egyenértékűség alatt, meg kell-e határoznia a helyettesítő termékek paramétereit, amelyek alapján az ajánlatkérő eldöntheti az egyenértékűséget?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet 26. §-ának (6) bekezdése értelmében a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...volna helye, ennek elmaradására tekintettel pedig az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 67. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.Érthető a bíróság álláspontja, hiszen a Kbt. élesen elválasztja az 55. § (6) bekezdés a) és b) pontját, de a döntés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Árbevétel évének figyelembevétele részvételi jog fenntartásánál

Kérdés: A Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése szerint az 1 milliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára az ajánlatkérő fenntarthatja az eljárásban való részvétel jogát. Kérdésem: melyik évet kell figyelembe venni az árbevétel tekintetében? Az ajánlatkérő fenntarthatja a jogát arra, hogy bármelyik évet vizsgálja? (Például 2006-2007. években kevéssel meghaladta az árbevétel az 1 milliárd forintot, a 2008. évi lényegesen alatta volt, így előre nem tudom megítélni, hogy tehetek-e ajánlatot, megvásárolhatom-e a dokumentációt stb.)
Részlet a válaszából: […] A vonatkozó, 2009. április 1-jén hatályba lépett szabály ígyszól:– az ajánlatkérő az e fejezet szerinti közbeszerzésieljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves nettó egymilliárd forintárbevételt el nem érő ajánlattevők számára;– az előző bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Új értékhatárok értelmezése

Kérdés: Nem értem az új értékhatárokat a Tanács tájékoztatójában. Hogyan kell azokat értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a Közbeszerzések Tanácsa elnökének a 2006. évreirányadó közbeszerzési értékhatárokról szóló tájékoztatójára utal, amely aKözbeszerzési Értesítő 2006. évi 1. számában, 2006. január 2-án jelent meg, ésa hivatalos honlapon is megtekinthető. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.