Műszaki leírásban előírt összetevők vagy a funkcionális megfelelőség vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzés tárgyában folytat le közbeszerzési eljárást, a közbeszerzési dokumentáció részét képező ártáblázat tartalmazza a részletes termékfelsorolást és a termékekhez tartozó műszaki követelményeket. Konkrét márka nem került megjelölésre az egyes termékek kapcsán. Az ajánlatkérő kizárólag a felhívásban hivatkozott a 321/2015. Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: "azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad". Kizárólag olyan termék ajánlható meg/fogadható el, amely az ajánlatkérő által felsorolt összetevőket tartalmazza? Az egyenértékűség vizsgálatát kizárólag az összetevők határozzák meg, vagy elegendő a funkcionális megfelelőség a termékek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (2) bekezdése a) pontja szerint határozta meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Ajánlat szerződésteljesítés megkérdőjelezésén alapuló elutasítása

Kérdés: A C-296/20. számú ügyben egy nagyon érdekes következtetést olvastam, aminek a lényege, hogy az uniós szabályokkal ellentétes, ha az ajánlattevő ajánlatát pusztán azzal az indokkal utasítják el, hogy az nem bizonyítja, hogy az ajánlattevő teljesíti az érintett szerződés teljesítésére vonatkozó feltételt. Ebben az esetben ezáltal nincs is értelme előírni bármit, ha ezt nem követelheti meg az ajánlatkérő? Mi ebben az esetben a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A C-296/20. számú ügy nagyon friss, és valóban többek között azt a kérdést feszegeti, hogy a 2014/24. irányelv 70. cikkét ezen irányelv 18. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha az ajánlattevő ajánlatát pusztán azzal az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszerre (DBR) vonatkozó szabályokat a Kbt. 106-107. §-ai tartalmazzák. Alkalmazása gyakran felmerülő közbeszerzések megvalósítása esetében vetődhet fel. Hazai alkalmazása mérsékelt, elsősorban nagyobb ajánlatkérők, központi beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] Eredetileg a Kbt. 2010. január 1-jétől közösségi, majd 2010.július 1-jétől nemzeti eljárásrendben kötelezte a közbeszerzési eljárásokszereplőit, hogy eljárásaikat elektronikusan bonyolítsák le. A kötelezésrevonatkozó szabályt, valamint további, a Kbt.-ben található...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Részvétel dokumentáció beszerzése hiányában

Kérdés: Van olyan eset a gyakorlatban, amikor a részvételnek nem feltétele a dokumentáció megvásárlása?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásban kötelező jelleggel írja elő aKbt. 54. §-a, hogy az ajánlatkérőnek dokumentációt kell készítenie.A dokumentáció rendeltetése, hogy a megfelelő ajánlattételtelősegítse. A dokumentáció tartalmazza az igazolások, nyilatkozatok jegyzékét,a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Dokumentáció ingyenes rendelkezésre bocsátása

Kérdés: Honnan tudható meg, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt teljes terjedelmében, ingyenesen az ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta?
Részlet a válaszából: […] ...felhívásban az ajánlatkérő kötelességea dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban informálni a potenciálisajánlattevőket. Mindez érinti a fizetési kötelezettséget, annak hiányát, vagyaz átvétel módját is. Tehát a felhívásban rendelkezni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Többfordulós eljárás indokoltsága

Kérdés: Mikor indokolt az ún. többfordulós eljárás igénybevétele? Mely eljárástípusoknál jöhet ez szóba?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. csak a legszükségesebb szabályokat tartalmazza atárgyalás lebonyolításával kapcsolatban. Ennek megfelelően az ajánlattevőknekszabadsága van a tárgyalásos eljárásban nevesített tárgyalási fordulókkialakítása tekintetében, az alábbiak szerint. A közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...hogy kevésszámú ajánlat értékelése esetén nem fejezi ki kellőpontossággal az egyes megajánlások közötti tényleges különbségeket. b) Értékarányosítás: ha a legalacsonyabb érték alegkedvezőbb, akkor az ajánlatkérő a legkedvezőbb tartami elemre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Dokumentáció átruházása, publikálása

Kérdés: A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlattétel feltételét képező dokumentáció másra nem ruházható át, és az nem is publikálható. Jogszerű-e ez a megkötés, és mi értendő a második tilalom alatt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás dokumentációjában az ajánlatkérőhatározza meg a megfelelő ajánlattételhez szükséges feltételrendszert. A Kbt.alapján mindenképpen része a dokumentációnak a közbeszerzési műszaki leírás,része az ajánlatkérő által összeállított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.
1
2
3