23 cikk rendezése:
21. cikk / 23 Megszokottól eltérő követelményrendszer jogszerűsége a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében
Kérdés: Az ajánlatkérő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében nem a megszokott "pozitív mérlegeredményt", és nem a közbeszerzés becsült értékhez igazodó árbevételt, hanem az ajánlattevők adózás előtti eredményének általa elvárt mértékét határozta meg (az utóbbi időben ez egyre gyakoribb). Megteheti-e ezt jogszerűen? Ha igen, akkor ez az adat milyen összefüggésben van az adott közbeszerzés teljesítésére való alkalmassággal? Ha nem, mit lehet ellene tenni?
22. cikk / 23 Ajánlattevő szerződéskötési kötelezettsége az általa megjelölt alvállalkozóval
Kérdés: Helyes-e az a jogértelmezés, hogy a nyertes ajánlattevőnek azt az alvállalkozót kell bevonnia a szerződés teljesítésébe, akit az ajánlatkérő felhívására ajánlatában nevesített, vagyis hogy a nevesítéssel a nyertes ajánlattevőnek szerződéskötési kötelezettsége keletkezik az általa megjelölt, és a közbeszerzési érték tíz százalékát meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozó irányában? Mennyiben közelíthető meg ez a kérdés az ajánlati kötöttség irányából? Sérti-e az ajánlattevő ezzel ellentétes magatartása a Kbt. 304. §-ának (2) bekezdését?
23. cikk / 23 Alvállalkozó bevonása a szerződéskötés után
Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás során a nyertes ajánlattevő a Kbt. 71. §-a szerinti ajánlati nyilatkozatában nem jelölt meg a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót. A munka megkezdését követően nyertes vállalkozó egyéb okokra hivatkozva a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót kíván igénybe venni. Amennyiben a bevonni kívánt alvállalkozó megfelel az ajánlati felhívásban kiírt alkalmassági feltételeknek, és nem tartozik a kiírt kizáró okok alá, az ajánlatkérő hogyan engedélyezheti a kivitelezésbe való bevonását? Az engedélyezés milyen kötelezettségeket von maga után?
