14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Összeférhetetlenség ajánlattevői oldalon
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban részt vevő két ajánlattevő vezetői között – vélelmezhetően – rokoni kapcsolat áll fenn. Az ajánlatkérőnek az ilyen jellegű összeférhetetlenség esetén milyen eljárási szabályokat kell figyelembe vennie?
2. cikk / 14 Kizárás az eljárásból azonos franchise-szerződés esetében
Kérdés: Ki kell-e zárni azokat az ajánlattevőket, amelyek azonos céggel vannak franchise-kapcsolatban?
3. cikk / 14 Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés
Kérdés: Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
4. cikk / 14 A Közbeszerzési Hatóság kapacitást biztosítóval kapcsolatos ellenőrzési jogköre
Kérdés: A kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóság vizsgálja, hogy a kapacitást biztosító valóban rendelkezik-e azzal a tudással, ami miatt bevonjuk referencia igazolására. Van-e erre joga a kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóságnak?
5. cikk / 14 Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén
Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
6. cikk / 14 Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
7. cikk / 14 Hiánypótlás, indokolás feltöltése az EKR-be több részajánlat esetén
Kérdés: Az EKR kormányrendelet szerint elegendő több részajánlat esetében egy helyre feltöltenem az indokolást, hiánypótlást? Kell erről nyilatkoznom, vagy csak ha kéri az ajánlatkérő? Ha kell nyilatkoznom, melyik résznél és milyen tartalommal?
8. cikk / 14 Ajánlat részeként benyújtott igazolások bevonása a bírálat folyamatába
Kérdés: Kérdésünket a Kbt. 69. § (4) bekezdésének értelmezése, az ajánlatkérő felhívása nélkül az ajánlattevő által az ajánlatba benyújtott igazolásai kapcsán tesszük fel.
A legalacsonyabb árú ajánlatot benyújtó ajánlattevő már az ajánlatban benyújtja az ajánlatkérő Kbt. 64. § (4) bekezdése szerinti felhívására benyújtandó alkalmassági igazolásokat, amelyek hiányosak. A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése többek között arról rendelkezik, hogy a gazdasági szereplő által ajánlatában az ajánlatkérő erre vonatkozó, e § szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja, és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be – és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. Az eljárásban beérkezett további ajánlatok ezenkívül fedezetfelettiek, ezért az ajánlatkérő szeretné a bírálatot a lehető leghamarabb lezárni, tekintettel arra, hogy a fedezet megemelésére nincsen lehetősége, így ezen ajánlattevőket az ajánlatkérő nem fogja felhívni a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint az alkalmassági előírások igazolására.
A jogszabály 1. számú értelmezése: az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyja az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat, azokat csak az első, általános hiánypótlás megfelelő teljesítése után vonja be a bírálatba, azaz azt követően, hogy a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő megállapította az ajánlattevő vonatkozásában, hogy az ajánlata megfelelő. Az ajánlatkérő ennek megállapítása után kibocsátja a hiánypótlást az alkalmassági igazolások kapcsán.
A jogszabály 2. számú értelmezése: az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján nem hagyja figyelmen kívül az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat, azokat bevonja a bírálatba az általános hiánypótlás során, még mielőtt a Kbt. 69. §-nak (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő megállapította volna az ajánlattevő vonatkozásában, hogy az ajánlata megfelelő. Ezen hiánypótlás, azaz az alkalmassági igazolások kapcsán is elrendelt hiánypótlás leteltét követően az ajánlatkérő pedig megállapíthatja, hogy az ajánlattevő:
- érvényes ajánlatot tett, alkalmasságát igazolta, vagy
- érvénytelen ajánlatot tett, alkalmasságát nem igazolta.
Az ajánlatkérő értelmezése szerint utóbbira (a 2. számú értelmezésben foglaltakra) is lehetősége van az ajánlatkérőnek a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint, hiszen ha az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat csak az ajánlat Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint megfelelőség megállapítása után lehetne bevonni a bírálatba, akkor a Kbt. 69. § (4) bekezdése a "figyelmen kívül hagyhatja" helyett a "figyelmen kívül kell hagynia" rendelkezést tartalmazná. Ez esetben a benyújtott igazolások vizsgálatát egyértelműen csak az eljárást lezáró döntést megelőzően vonhatná be a bírálatba az ajánlatkérő, adott esetben hiánypótlási felhívás kibocsátásával. Az ajánlatkérő véleménye szerint a jogalkotó a "figyelmen kívül hagyhatja" előírással lehetőséget kívánt teremteni az ajánlatkérők számára azokban az esetekben, amikor a benyújtott ajánlatok ismeretében lehetőség van arra, hogy a bírálati/értékelési szakaszt az ajánlatkérők a lehető leghamarabb lezárják. Például esetünkben, ahol egyértelműen egy ajánlattevőt lehetne felhívni a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint az igazolások benyújtására, és olyan esetekben is, ahol egy ajánlat érkezik be, amely szintén tartalmazza az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat, de azok hiányosak.
Kérdésünk, hogy az ajánlatkérő fentiekre tekintettel helyesen értelmezi-e a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat, azaz ilyen esetekben helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti ajánlat megfelelősége előtt figyelembe veszi a benyújtott igazolásokat, bevonja azokat a bírálatba, azokat adott esetben hiánypótoltatja, melyet követően a lehető leghamarabb megállapíthatja az ajánlat érvényességét vagy érvénytelenségét, és az eljárás eredményességét vagy eredménytelenségét?
A legalacsonyabb árú ajánlatot benyújtó ajánlattevő már az ajánlatban benyújtja az ajánlatkérő Kbt. 64. § (4) bekezdése szerinti felhívására benyújtandó alkalmassági igazolásokat, amelyek hiányosak. A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése többek között arról rendelkezik, hogy a gazdasági szereplő által ajánlatában az ajánlatkérő erre vonatkozó, e § szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja, és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be – és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. Az eljárásban beérkezett további ajánlatok ezenkívül fedezetfelettiek, ezért az ajánlatkérő szeretné a bírálatot a lehető leghamarabb lezárni, tekintettel arra, hogy a fedezet megemelésére nincsen lehetősége, így ezen ajánlattevőket az ajánlatkérő nem fogja felhívni a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint az alkalmassági előírások igazolására.
A jogszabály 1. számú értelmezése: az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyja az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat, azokat csak az első, általános hiánypótlás megfelelő teljesítése után vonja be a bírálatba, azaz azt követően, hogy a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő megállapította az ajánlattevő vonatkozásában, hogy az ajánlata megfelelő. Az ajánlatkérő ennek megállapítása után kibocsátja a hiánypótlást az alkalmassági igazolások kapcsán.
A jogszabály 2. számú értelmezése: az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján nem hagyja figyelmen kívül az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat, azokat bevonja a bírálatba az általános hiánypótlás során, még mielőtt a Kbt. 69. §-nak (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő megállapította volna az ajánlattevő vonatkozásában, hogy az ajánlata megfelelő. Ezen hiánypótlás, azaz az alkalmassági igazolások kapcsán is elrendelt hiánypótlás leteltét követően az ajánlatkérő pedig megállapíthatja, hogy az ajánlattevő:
- érvényes ajánlatot tett, alkalmasságát igazolta, vagy
- érvénytelen ajánlatot tett, alkalmasságát nem igazolta.
Az ajánlatkérő értelmezése szerint utóbbira (a 2. számú értelmezésben foglaltakra) is lehetősége van az ajánlatkérőnek a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint, hiszen ha az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat csak az ajánlat Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint megfelelőség megállapítása után lehetne bevonni a bírálatba, akkor a Kbt. 69. § (4) bekezdése a "figyelmen kívül hagyhatja" helyett a "figyelmen kívül kell hagynia" rendelkezést tartalmazná. Ez esetben a benyújtott igazolások vizsgálatát egyértelműen csak az eljárást lezáró döntést megelőzően vonhatná be a bírálatba az ajánlatkérő, adott esetben hiánypótlási felhívás kibocsátásával. Az ajánlatkérő véleménye szerint a jogalkotó a "figyelmen kívül hagyhatja" előírással lehetőséget kívánt teremteni az ajánlatkérők számára azokban az esetekben, amikor a benyújtott ajánlatok ismeretében lehetőség van arra, hogy a bírálati/értékelési szakaszt az ajánlatkérők a lehető leghamarabb lezárják. Például esetünkben, ahol egyértelműen egy ajánlattevőt lehetne felhívni a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint az igazolások benyújtására, és olyan esetekben is, ahol egy ajánlat érkezik be, amely szintén tartalmazza az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat, de azok hiányosak.
Kérdésünk, hogy az ajánlatkérő fentiekre tekintettel helyesen értelmezi-e a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat, azaz ilyen esetekben helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti ajánlat megfelelősége előtt figyelembe veszi a benyújtott igazolásokat, bevonja azokat a bírálatba, azokat adott esetben hiánypótoltatja, melyet követően a lehető leghamarabb megállapíthatja az ajánlat érvényességét vagy érvénytelenségét, és az eljárás eredményességét vagy eredménytelenségét?
9. cikk / 14 EEKD kötelező tartalmi eleme
Kérdés: Az EEKD-ba be kell-e írni a honlapok elérhetőségét? Van ajánlatkérő, aki hiánypótoltatja, van, aki nem. Mi a helyes eljárás?
10. cikk / 14 Kapacitást nyújtó szervezet bevonása a bírálat második szakaszában alkalmassági követelmények teljesítése érdekében
Kérdés: Az ajánlatkérő a bírálat második szakaszában megállapítja, hogy az ajánlattevő által benyújtott referencia nem felel meg az alkalmassági követelményeknek. Ebben az esetben – a bírálat második szakaszában – van-e arra lehetőség, hogy az ajánlattevő az alkalmassági követelmények teljesítése érdekében bevonjon kapacitást nyújtó szervezetet? Ugyanis, ha a válasz igen, akkor EEKD-t kell benyújtani a kapacitást nyújtó szervezet vonatkozásában, és ezzel az ajánlatkérő újra a bírálat első szakaszába kerül, amelyet már egyszer lezárt.
