Jogszabályok változása DBR hatálya alatt

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a DBR felállítására irányuló eljárást megindító hirdetmény feladáskor hatályos Kbt. – ill. valamennyi vonatkozó jogszabály – az irányadó a rendszer felállítását követően annak működése alatt indított egyes közbeszerzések tekintetében? Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy a DBR-ben történő egyes közbeszerzések során a jogfolytonosság hogyan biztosítható a szerződés teljesítésére vonatkozó más egyéb jogszabályok kapcsán?
Részlet a válaszából: […] A DBR esetében az újraversenyeztetések a hatályos Kbt. szerint folytathatók. A DBR, hasonlóképpen az előminősítési rendszerekhez, folyamatosan fennálló rendszer, mely követi a jogszabályváltozásokat. Amennyiben például változás áll be a kizáró okok vonatkozásában, úgy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Ajánlati ár módosítása fedezetcsökkentés miatt, szerződés megkötését követően

Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozási szerződést megkötötték. Módosítására a Kbt. 132. §-a értelmében van lehetőség.A törvény 132. §-ának (1) bekezdése szerint a felek nem módosíthatják a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Árak megadása az ajánlatban változó jelleggel

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, hogy az árakat nem fixen, hanem változó jelleggel adja meg az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt.-ben nem találunk olyan rendelkezést, amely tiltaná azárváltoztatást, illetve kógensen előírná azt, hogy az árakat csak fix jelleggellehet megadni.Erre tekintettel, véleményünk szerint, a közbeszerzés, abeszerzés tárgya, illetve a megkötni tervezett szerződés jellemzői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] ...– a közzétételt követőenhaladéktalanul – egy­idejűleg, írásban értesítenie kell a keretmegállapodástkötött ajánlattevőket.Klasszikus szabályok pedig az alábbiak szerint fogalmaznak.136/A. § (1) A keretmegállapodásos eljárás két részből áll.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Alkalmasság hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszerű – eljárásban

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben az esetben nem kell meghatározni alkalmasságikövetelményt, így az eljárást megindító felhívást "hiányosan" kell – ahogy atörvény fogalmaz – "megfelelően" kitölteni. Ami praktikusan annak az egyajánlattevőnek a meghívása, mely az ajánlattételi felhívás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Üzemeltetési költség értékelése tervezési-építési tevékenységnél

Kérdés: Tervezési, illetve építési tevékenységre vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén lehet-e értékelési szempont a későbbi üzemeltetési költség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő azajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját,amely a (2) bekezdés alapján a következő lehet:– a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy– az összességében legelőnyösebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...hogy kevésszámú ajánlat értékelése esetén nem fejezi ki kellőpontossággal az egyes megajánlások közötti tényleges különbségeket. b) Értékarányosítás: ha a legalacsonyabb érték alegkedvezőbb, akkor az ajánlatkérő a legkedvezőbb tartami elemre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Műszaki leírás értékelése

Kérdés: Hogyan alakul a műszaki leírás, illetve annak értékelése (pontozása) szolgáltatás megrendelése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...acsomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártásifolyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket.Építési beruházás esetében továbbá tartalmazniuk kell – a minőségbiztosításra, – a tervezésre és költségekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] A bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok közöttjelentős különbség van a Kbt. fogalomhasználata és a fogalmakhoz rendelttartalmi elemek miatt, ezért nincs is arra szükség, hogy az ajánlatkérő ezeketkülön megmagyarázza a felhívásban, vagy ezekre önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...– aközzétételt követően haladéktalanul – egyidejűleg, írásban értesítenie kell akeretmegállapodást kötött ajánlattevőket.A 235. § (1) bekezdése szerint a szóban forgó eljárásban azajánlattételi felhívásnak legalább a következőket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
1
2
3