Beszerzési szabályok uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítása esetén

Kérdés: Be kell-e jelentkezni a Kbt. hatálya alá, ha 100 százalékban az Európai Unió által finanszírozott projektet valósítunk meg? Ha igen, szükséges-e a Kbt.-ben található ún. éves statisztikai összegezés benyújtása?
Részlet a válaszából: […] Uniós forrásból támogatott projekt esetében vagy a Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése, vagy a (3) bekezdése alapján szükséges a támogatott szervezetnek közbeszerzési szabályokat alkalmaznia, feltéve hogy egyébként nem tartozik a Kbt. hatálya alá − 5. § (1) bekezdés.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Kizárólagos jog jogosultjának megjelenése ajánlattevőként ugyanazon eljárásban

Kérdés: Ha egy gazdasági szereplő egy közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítésében közvetlenül részt venne, ám mivel tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, és egyben kizárólagos forgalmazója és gyártója is egy szoftvernek, így a Kbt. 3. §-ának (2) bekezdése szerint kivételnek tekinthető, emiatt az ajánlattevő nem nevezi meg alvállalkozóként a részvételre jelentkezésében/ajánlatában, akkor ez a gazdasági szereplő ugyanabban az eljárásban lehet-e részvételre jelentkező/ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alvállalkozó definíciója az alábbiak szerint fogalmaz.A törvény alkalmazásában alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Védett műhely minőség-ellenőrzése

Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon az érintett kormányrendelet még valóban a 2003. évi CXXIX. törvény 404. § (1) bekezdése m) pontjának felhatalmazása alapján született, amely a következők szerint szól.Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza a védett foglalkoztatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. külön nevesíti a visszalépés lehetőségét a közbeszerzésben az alábbiak szerint.A részvételi vagy az ajánlattételi határidőig az ajánlatkérő az eljárást szabadon visszavonhatja, melyről a jelentkezőket, ajánlattevőket tájékoztatni kell. A törvény 53....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Konzorciumi tag felelőssége az új Kbt. alapján

Kérdés: Egy másik ajánlattevővel indultunk egy közbeszerzési eljárásban. A konzorciumi szerződésben vállaltuk az egyetemleges felelősséget az ajánlatkérő felé. Ha a konzorciumi partnerünk hibás teljesítése, illetve szerződésszegése miatt felmondja a szerződést az ajánlatkérő, mennyiben érint ez minket a további közbeszerzési eljárásokban való részvétel szempontjából? A jogviszonyra még a korábbi Kbt. vonatkozik. Az új szabály milyen rendelkezést tartalmaz erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] Mivel a szerződésszegést a konzorcium követte el, így irreleváns, hogy ebben közvetlenül az egyik partnernek nem volt szerepe. A felelősség egyetemleges, ezért ennek kártérítéssel kapcsolatos következményeit is együtt kell vállalniuk. A korábbi szerződésszegésre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Szerződés kiegészítése

Kérdés: Van-e valamilyen korlátja az ajánlatkérő – megállapodásban meghatározott – ellenőrzési joga gyakorlásának a szerződés teljesítése kapcsán? A kérdést azért tesszük fel, mert az ajánlatkérő heti rendszerességgel, előzetes bejelentés nélkül küld képviselőt a gyártási folyamat ellenőrzésére, amely a munkarendet jelentősen megzavarja. Sajnos, az ellenőrzési jogosultság nincs részletesen leszabályozva a szerződésben, csak az szerepel benne, hogy munkaidőben ellenőrizhet a megrendelő. Kiegészíthetjük a szerződést – mely hosszabb időre kötött keretszerződés – e körben?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdés szerinti esetben lehetőség van a szerződés módosítására, különös tekintettel arra, hogy a megfelelő ellenőrzés közös érdek, továbbá nem változtatja meg semmilyen mértékben a szerződés gazdasági egyensúlyát, nem jár a felelősségi viszonyok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Kizáró okok és alvállalkozók ellenőrzésének kötelezettsége

Kérdés: A hatályos Kbt.-ben rögzítettek alapján, jól értelmezem-e, hogy a nemzeti eljárásban az ajánlatkérőnek nem kötelessége a kizáró okokat ellen­őrizni, mivel a 310/2011. Korm. rendelet 2. §-a ezt csak a közösségi rezsimben teszi kötelezővé számára, továbbá az alvállalkozókkal kapcsolatosan az ajánlatkérőnek rezsimtől függetlenül semmilyen ellenőrzési kötelezettsége nincs?
Részlet a válaszából: […] A kormányrendelet leegyszerűsítette az ajánlatkérő kötelezettségeit, hiszen a hatályos közbeszerzési törvény nem teszi kötelezővé a kizáró okok előírását, amikor az alábbiak szerint fogalmaz:Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult az 56-57. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...árajánlatok alapján, az ott megadott árajánlatokra figyelemmel a két beszerzés együttes értéke nem haladta meg a 15 millió forintos értéket.A becsült érték a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált legmagasabb összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Közbeszerzési eljárás lefolytatása több ajánlatkérő képviseletében

Kérdés: Hogyan kell több ajánlatkérő képviseletében egy ajánlatkérőnek közbeszerzési eljárást lefolytatnia, és mikor lehetséges ez? Úgy tudom, hogy van rá mód, de nem találom a törvényben vagy rendeletben a metodikát.
Részlet a válaszából: […]  Igen, a közös ajánlatkéréssel kapcsolatban az új Kbt. istartalmaz szabályokat, ugyanakkor az ajánlatkérők számára szabadságot ad, haszeretnének közösen megbízni egy lebonyolítót, vagy akár valamelyik ajánlatkérőbonyolítja le a többiek nevében az eljárást, de magát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Régi Kbt. szabályainak alkalmazása alvállalkozói kifizetésekre

Kérdés: Alkalmazható-e 2012-ben a régi Kbt. kifizetésre vonatkozó szabálya? Amennyiben nem alkalmazható a 2011-ben hatályban lévő Kbt., abban az esetben a 2012-es Kbt.-ben van-e valamilyen utalás a 10 százalék alatti alvállalkozó kifizetési kötelezettségére? Milyen lehetőségek vannak arra az esetre, ha a fővállalkozó esetlegesen nem adja ki a teljesítési igazolást a munka elvégzését követően?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben az eljárás 2011-ben vagy korábban indult, azakkor hatályos szabályoknak megfelelően kell a számlaellenőrzést lebonyolítani,függetlenül attól, hogy 2012-ben történik az ellenőrzés. Tehát az eljárásmegindításakor hatályos szabályok szerint kell eljárnia az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.
1
2