Vészhelyzeti közbeszerzési kormányrendelet alkalmazhatósága

Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazandó, beleértve a már korábban megkötött és jelenleg is hatályban lévő keretmegállapodásokat és dinamikus beszerzési rendszereket. Vélhetően a kérdező is a keretmegállapodásra gondolt, amikor keretszerződésével kapcsolatban a kérdést feltette, így erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Indexálás és szerződésmódosítás kapcsolata

Kérdés: "Belefér-e" a szerződésmódosítási szabályokba, ha úgy építek be indexálást, hogy azt minden esetben közzé is teszem? Lehet-e indexálni de minimis szerződés esetében?
Részlet a válaszából: […] Az indexálás és a de minimis szerződésmódosítás két különböző szerződésmódosítási jogalap.A de minimis módosítás korlátozza a módosítás mértékét, de esetileg, a felek egyetértésével történő aktív szerződésmódosítással jár.A Kbt. 141. § (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél

Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket vagy testületeket. A közbeszerzési szabályzatban vagy a (2) bekezdés alkalmazása során meg kell határozni az ajánlatkérő nevében eljárók körét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Ármódosítási lehetőségek a közbeszerzési szerződésben

Kérdés: Az ajánlati/részvételi felhívásban a szerződés időtartama összesen 98 hónapot ölel fel. Ezzel szemben az ajánlattevők jogosultak az adott évre vonatkozó minimális építőipari rezsióradíj mértékét megállapító jogszabály hatálybalépésétől kezdődően az egységárgyűjtemény munkadíjtételei egységárát módosítani, legfeljebb a hatályos minimális építőipari rezsióradíj adott tárgyévet megelőző évi, jogszabályban meghatározott értékéhez viszonyított százalékos emelkedésének mértékével. A szerződés további feltételei között található, hogy az ajánlattevők jogosultak az egységárgyűjtemény anyagtételei egységárát módosítani legfeljebb egy alkalommal, a KSH által a tárgyévet megelőző naptári évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindex mértékének alapulvételével. Akorábbi eljárásban kifejezetten nem engedték a 15%-nál magasabb növekedést, a mostani szerződéses feltétel ennél mégis rugalmasabb. Már most tudjuk, hogy ez a szerződéses feltétel alapján biztosan meg fogja haladni a 15%-ot. Jogszerű-e az előírás, elfogadható-e az ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint ebben az esetben kétféle szerződésmódosítási jogalap merül fel. A korábbiakban, melyre a kérdező is utal, az ajánlatkérő vélhetően módosítást nem tervezett, árkövetést nem tett lehetővé, miközben az építőanyagárak nagymértékben megváltoztak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. §-a egyértelműen rögzíti, hogy milyen okból kerülhet sor a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítására, és hogy az ajánlatkérőnek ebben az esetben hogyan kell eljárnia, milyen magatartást kell tanúsítania. A 141. § (7) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint teszi lehetővé általános értelemben – akár a pénzügyi alkalmasság vonatkozásában is – kapacitást biztosító szervezet bevonását:A 65. § (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Szerződés teljesítésének időpontja a közzétételi kötelezettség kontextusában

Kérdés: A Kbt. 43. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint, ha a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat. A cd) pont esetében építési beruházás során mely időpont az irányadó? A beruházás kivitelező általi készre jelentésének időpontja, a műszaki átadás-átvétel lezárásának időpontja vagy a teljesítésigazolás kiadásának időpontja? A legtöbb esetben ezek az időpontok eltérőek, akár jelentős időbeli eltérés is lehet közöttük. Vagy esetleg más időpont az irányadó? A ce) pont esetében fordított áfás szerződés esetén mely időpont az irányadó? Amikor a kivitelező felé teljesítette a végszámla kifizetését az ajánlatkérő, vagy amikor az áfa összegét megfizette? [A 44/2015. MvM rendelet 16. mellékletének V.2.4) pontjában a nettó ellenszolgáltatást kéri feltüntetni, a CoRe rendszerben azonban a bruttó ellenszolgáltatást kell feltüntetni. Fordított áfa esetében az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontja eltér.]
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 43. § (1) bekezdés c) pontja az alábbi dokumentumok közzétételét teszi kötelezővé:– hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra),– a szerződő felek megnevezését,– azt, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Anyavállalat keretmegállapodásának használata közszolgáltatóként

Kérdés: Közszolgáltatóként megtehetem-e, hogy az anyavállalat keretmegállapodását "használom", ami egyben azt is jelenti, hogy cégünk nem ír ki közbeszerzési eljárást az adott árura és részben a szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] Az új irányelvek tették lehetővé a határokon átnyúló közbeszerzések lefolytatását akár oly módon, hogy közös keretmegállapodásos eljárást írjanak ki az ajánlatkérők, vagy "használják" egymás keretmegállapodását, akár központi beszerző szervezet szolgáltatása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében jogsértő, ha az ajánlatkérő 120 napon belül nem készít összegzést, és további ajánlati kötöttségre szólítja fel a feleket. Ha azonban dönt 120 napon belül, úgy további 30/60 napja van a szerződést megkötni, és további tíz munkanapja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Eljárási információk nyilvánossága

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő döntése, hogy milyen adatokat hoz nyilvánosságra olyan módon, hogy érdeklődés jelzése nélkül is elérhető legyen az információ. Arra is lehetőség van, hogy az ajánlatkérő "depublikál"-ja az adatot, ha a későbbiekben úgy dönt, hogy mégsem szeretné azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.
1
2
3
9