Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága

Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
Részlet a válaszából: […] ...eszközök nem képeznek ugyan egymással szorosan összefüggő műszaki egységet, de funkcionális kapcsolat kétségkívül összefűzi őket. Ha az ajánlatkérő által megkötni kívánt szerződéshez kapcsolódó további körülmények egyezősége is fennáll, vagyis például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Szerződéskötés részajánlattétel esetén

Kérdés: Részenként külön-külön szerződést kell kötni abban az esetben, ha az eljárás több rész beszerzésére irányul?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint foglalkozik a részajánlattétellel.Egyrészt az eljárást megindító hirdetmény kötelező tartalma [Kbt. 50. § (2) bekezdés k) pont], másrészt a törvény 61. § (4)-(6) bekezdéseinek előírásai határolják körül az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Ajánlatok beadásának módja részajánlattétel esetén

Kérdés: Részajánlattétel esetében be lehet-e adni az ajánlatot együttesen, vagy ott is darabolni kell azt? (Mindegyik rész bontása egy időpontban van.)
Részlet a válaszából: […] A részajánlattételi lehetőség egy eljáráson belül biztosítható, melynek során az eljárás eredményeként több szerződést írnak alá a felek. Az ajánlattétel vagy a részvételi jelentkezés során technikai kérdés, hogy minden egyes részre külön dokumentumot készít-e az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Részajánlattétel lehetőségének mellőzése közszolgáltatóknál

Kérdés: A közszolgáltatóknak nem kell indokolni a részajánlattétel lehetőségének mellőzését. Jelenti-e ez azt is, hogy vizsgálni sem kell? Vagy célszerű a fiókban tartani egy belső indoklást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. általános szabálya rögzíti, hogy mit szükséges a hirdetményben a részajánlattétellel kapcsolatban megtenni. Az alábbi 60. § értelmében tehát az általános tájékoztatás irányadó, melyet kiegészít a részajánlattétel lehetővé tétele esetében annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Iratbetekintés iránti igény jelzésének határideje

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza, hogy az összegezés kézhezvételét követően a gazdasági szereplőnek hány napon belül kell jelezni iratbetekintési szándékát. A Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése csak azt szabályozza, hogy az ajánlatkérőnek 2 munkanapon belül kell időpontot biztosítani az iratbetekintésre. Hogyan értelmezendő a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] Iratbetekintés az összegezés megküldését követően abból a célból történik, hogy az ajánlattevő (gazdasági szereplő) meggyőződjön arról, valóban megfelelően történt-e a bírálat, az értékelés. A Kbt. lehetőséget biztosít e célból arra, hogy az érintettek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Jogorvoslat lehetősége jogsértő dokumentációs tartalom esetén

Kérdés: A dokumentációban több jogsértő előírást találtunk. Milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak, és milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az eljárás részvételi vagy ajánlattételi szakaszában vagyunk, tehát akár egy-, akár kétszakaszos eljárásról is lehet szó a kérdésben megfogalmazottak szerint. A Kbt. nem értékelési szakaszra vonatkozó határidői az alábbiak szerint alakulnak, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Bontáson készült okiratok

Kérdés: Ha a bontáson nem jelenik meg senki, akkor az ajánlatkérőnek kell-e jegyzőkönyvet készítenie? Ha igen, milyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] A bontással kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 62. §-a tartalmazza.A rendelkezések szerint az ajánlatok felbontásánál csak az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében a külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Bontás megkezdése, jelenlét a bontáson

Kérdés: Az ajánlatok bontását az ajánlatételi határidő lejártakor meg kell kezdeni, vagy van arra lehetőségünk, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően határozzuk meg a bontás időpontját? Megtehetjük-e, hogy a bontásról kizárjuk a Kbt. szerinti személyek jelenlétét?
Részlet a válaszából: […] A bontásra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 62. §-a határozza meg az alábbiak szerint:– az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Ajánlatkérő kötelezése az ajánlattevő által

Kérdés: Kötelező-e a becsült értéket és a fedezetet megadni az eljárást megindító felhívásban? Az ajánlattevő arra szólít fel informálisan, hogy az egyértelmű tájékoztatás érdekében közöljem vele ezeket az adatokat. Megtehetem-e, és kötelezhet-e engem az ajánlattevő a nyilvánosságra hozatalra?
Részlet a válaszából: […] A fedezet és a becsült érték közzétételi kötelezettségét az alábbiakban szabályozza a Kbt. 62. §-ának (4) bekezdése.Az ajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
1
2