Egy ajánlattevő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Figyelemmel a C-376/21. számú ügyre, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítása során szükséges-e indokolni, hogy miért egy ajánlattevőt hívok meg, amikor a 98. § (2) bekezdés b) pont szerinti jogalapot használom?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett C-376/21. ügyben az Európai Bíróság szerint a 2015. november 24-i (EU) 2015/2170 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel módosított, a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Jegyzőkönyv megküldése tárgyaláson meg nem jelent ajánlattevő részére

Kérdés: A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdése alapján a tárgyalási jegyzőkönyvet azoknak kell megküldenem, akik a tárgyaláson részt vettek. A tárgyaláson meg nem jelent ajánlattevő azonban kéri a küldést, méghozzá előzetes vitarendezés keretében. Elküldhető-e a jegyzőkönyv a kérelmezőnek anélkül, hogy a másik két gazdasági szereplő ne indítson előzetes vitarendezési eljárást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében a cél a legkedvezőbb feltételekkel történő szerződéskötés tárgyalásos eljárásban, melynek feltétele, hogy a gazdasági szereplő a tárgyaláson részt is vegyen a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése szerint. Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Online tárgyalástartás a koronavírusra hivatkozással

Kérdés: Koronavírus miatt van-e lehetőség a tárgyalás online formában történő megtartására?
Részlet a válaszából: […] A kétszakaszos tárgyalásos eljárás szabályai szerint a tárgyalás lényege, hogy az eljárás második szakaszában az ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel az ajánlatkérő tárgyal a szerződés feltételeiről a 85. § (1) bekezdés szerint, mely az alábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Kiegészítő tájékoztatás késedelmes megadása, elmaradása

Kérdés: Milyen jogsértést kell abban az esetben támadni, ha az ajánlatkérő nem hajlandó időben megadni a kiegészítő tájékoztatást, pontosabban elképzelhető, hogy egyáltalán nem adja meg?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó szabályok nem adják meg azt a határidőt, amelyen belül az ajánlatkérőnek válaszolnia kell. A határidők arra az esetre vonatkoznak, ha az ajánlati vagy részvételi határidő lejártát megelőzően legkésőbb kell megadni a választ a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Eljárási információk nyilvánossága

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő döntése, hogy milyen adatokat hoz nyilvánosságra olyan módon, hogy érdeklődés jelzése nélkül is elérhető legyen az információ. Arra is lehetőség van, hogy az ajánlatkérő "depublikál"-ja az adatot, ha a későbbiekben úgy dönt, hogy mégsem szeretné azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Eljárást megindító felhívással érintett ajánlattevők száma a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: Kérem, értelmezzék a Kbt. 113. §-a szerinti nemzeti eljárási szabályokat! Ellentétes értelmezés alakult ki ugyanis a tanácsadónk és a jogászunk között a tekintetben, hogy hány gazdasági szereplőnek kell az eljárást megindító felhívást megküldeni. Van egy olyan beszerzésünk, ahol 16-an jelezték előzetesen az érdeklődésüket, természetesen őket kértük fel ajánlattételre. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti eljárásrendben lefolytatandó eljárások szabályait a Kbt. 113. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárást megindító felhívást nem hirdetmény útján teszi közzé. Az ajánlatkérő az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Ajánlatok bontásának ellenőrzése

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó eseményeken – példáulajánlatok beadása, bontása, helyszíni bejárás, tárgyalások – nincs "hivatalosellenőr", aki külső szereplőként ügyelne arra, hogy minden jogszerűentörténjen. Magának a Kbt.-nek a rendelkezései hivatottak ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.