Ajánlati biztosíték érvényesítése árlejtésnél

Kérdés: Hogyan tudok ajánlati biztosítékot érvényesíteni árlejtés esetében?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékra vonatkozó törvényi szabályozás értelmében az ajánlati biztosítékot az ajánlati kötöttség beálltáig kell rendelkezésre bocsátani, mely biztosítja, hogy nyertesség esetében valóban szerződést kössön a nyertes fél.A közbeszerzési törvény 54....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Eljárás számítási hiba sikertelen vagy nem megfelelő javítása esetén

Kérdés: A számítási hiba javítása az ajánlatkérő feladata az új szabályok alapján. Mi annak a következménye, ha ez a javítás nem sikerül, vagy nem úgy sikerül, ahogyan azt az ajánlatkérő elvárta volna? Mi a helyzet, ha az ajánlatkérő igénye nem megfelelő, mert az ajánlatkérő is rosszul számol? Egyéb kommunikációban jelezze ezt az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] 2019. április 1-jétől már a közbeszerzési törvény is tartalmazza a kérdésben jelzett kormányrendeleti szabályozást, melynek értelmében az ajánlatkérő jelöli meg a hibát és a javítandó értéket, melyet az ajánlattevő javít az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Számítási hiba javításának módja

Kérdés: Milyen sorrendben és kinek kell végül a számítási hibát javítania? A Kbt. és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet egymásnak ellentmond. Értelmezésem szerint az ajánlattevőnek kellene javítania a számítási hibát, hiszen az EKR-ben az ajánlatkérő nem javíthat az ajánlatban. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. hatályos szabályai az alábbiak szerint az ajánlatkérő feladatává teszik a számítási hiba javítását:A közbeszerzési törvény 71. §-ának (11) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszerre (DBR) vonatkozó szabályokat a Kbt. 106-107. §-ai tartalmazzák. Alkalmazása gyakran felmerülő közbeszerzések megvalósítása esetében vetődhet fel. Hazai alkalmazása mérsékelt, elsősorban nagyobb ajánlatkérők, központi beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Hirdetmények a közbeszerzésben I.

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítő és az EKR hirdetményei között milyen átfedés van? Mi jelenik meg továbbra is a Közbeszerzési Értesítőben, és mi az, ami az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Értesítőben a hirdetménnyel megjelenő eljárások eljárást megindító hirdetményei lelhetők fel. Az Értesítő egyrészt közzéteszi az uniós értékhatárt elérő értékű, egyébként az Európai Unió Hivatalos Lapjában is megjelenő hirdetményeket, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Számítási hiba kezelése az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Számítási hiba tekintetében a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése és az EKR rendelet 20. §-ának (5) bekezdése között egy igen markáns különbség van, aminek az alkalmazása fejtörést okoz. Törvénnyel nem lehet ellentétes kormányrendelet, tehát a törvény szövege kellene legyen az irányadó, azaz a számítási hiba javítását az ajánlatkérő végzi el, ugyanakkor az EKR rendelet szerint az ajánlattevő javítja, ráadásul érvénytelenséget is kapcsol hozzá. Mi a hivatalos álláspont, az ajánlatkérőnek hogyan kell eljárnia számítási hiba esetében?
Részlet a válaszából: […] A válasz a két jogszabály viszonyában keresendő. A két előírás valóban nincs egymással összhangban, hiszen a Kbt. az ajánlatkérő feladatává teszi a számítási hiba javítását, melyről utólag tájékoztatnia szükséges az összes ajánlattevőt. Az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Számítási hiba javítása

Kérdés: A 424/2017. Korm. rendeletben a számítási hiba javítása egészen másként került be a jogszabályba. Ebben az esetben mit kell alkalmazni akkor, ha a Kbt. másként rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzettek szerint valóban van különbség a számítási hiba javításának törvényben és kormányrendeletben foglalt szabályai között.A Kbt. az alábbiak szerint teszi kötelezővé az ajánlatkérő számára a számítási hiba javítását, melyről köteles utólag az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Eljárás elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszer üzemzavara esetén

Kérdés: Internetprobléma miatt nem működött az árlejtés 2018 januárjában. Ebben az esetben mi a teendő? Vélhetően az ajánlatkérő hibázott. Milyen szabály, szabályok szerint kell az ajánlatkérőnek eljárnia?
Részlet a válaszából: […] Feltehetően az árlejtés olyan eljárásban történt, amely 2018. január 1-jét megelőzően kezdődött, így az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet (Új Elektronikus Rendelet) hatályba léptető rendelkezése alapján a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Kötelező elektronikus közbeszerzés

Kérdés: Valóban kötelező lesz-e az elektronikus közbeszerzés bevezetése? Ha igen, akkor pontosan mikortól, mely ajánlatkérők számára, milyen értékhatártól, milyen eljárási cselekményekre, és ki fogja szolgáltatni azt?
Részlet a válaszából: […] A 2014/24/EU irányelvben az elektronikus közbeszerzésre kötelezés az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti kommunikációra vonatkozik az eljárás minden szakaszában az eljárást megindító hirdetménytől az eredményről szóló tájékoztató közzétételéig az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Kbt.-változások – 2010

Kérdés: Az idei évben milyen időpontokkal és mely részében (részeiben) változott a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] Az alábbi változásokat érdemes kiemelni röviden.A 2010. január 1-jével történt módosulás az ajánlatkérőhonlapján való információ-közzétételt érintette, melyet a 2010. március 1-jénhatályba lépett következő módosítása tovább változtatott abban formában, hogycsak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.
1
2