Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban először a Kbt. szabályait elemezzük, majd rátérünk az építési beruházásokkal kapcsolatos szabályok ismertetésére.A jelenleg hatályos összeférhetetlenségi szabály – eltérően a korábbi megközelítéstől – nem törekszik valamennyi, esetlegesen előforduló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a hatályos szabályt elemezzük, ebben ki vannakzárva a megközelítés szerint azok az ajánlattevők, akik valamilyen szempontbólkapcsolódnak az ajánlatkérőhöz vagy a bírálóbizottsági tagokhoz, illetve azeljárás felhívásának és dokumentációjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Ajánlattevő összeférhetetlenségi nyilatkozata

Kérdés: Mi alapján kötelezheti az ajánlatkérő az ajánlattevőt arra a nyilatkozatra, hogy vele szemben nem állnak fenn a Kbt. 10. §-ának meghatározott összeférhetetlenségi okok?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint ezzel az ajánlatkérő saját felelősségétkívánja csökkenteni, továbbá a távolmaradási nyilatkozat ellenpontjaként avalódi ajánlattevőket is "ellenőrizni". Mivel azonban az ajánlatkérőnek magánakkell tudnia, hogy kiket vont be például az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Összeférhetetlenség a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. mely személyek, szervezetek vonatkozásában tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. összeférhetetlenségre vonatkozó alábbi szabályábanközvetlenül érintett nevesített szereplők a következők lehetnek:– ajánlatkérő nevében eljáró, továbbá– az eljárásba bevont gazdálkodó szervezet, azaz érdekeltgazdálkodó szervezet, aki a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Összeférhetetlenségi nyilatkozattételi kötelezettség

Kérdés: Összeférhetetlenségi nyilatkozatot csak a bírálóbizottsági tagoknak kell aláírniuk, vagy az eljárásban részes más személyeknek is – például önkormányzati képviselő?
Részlet a válaszából: […] Az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt.10. §-ának (1)-(8) bekezdései tartalmazzák. E szerint a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívásés a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában azajánlatkérő nevében nem járhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] Az egyes részszempontok vonatkozásában különböző értékelésimódszerek is meghatározhatók. Erre vonatkozóan a ww.kozbeszerzes.hu internetesportálon található dokumentumtárban rendelkezésünkre álló döntéstechnológiaiútmutató a következő címet viseli: Döntéstechnológiai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat bekérésének jogszerűsége

Kérdés: Kérhet-e az ajánlatkérő összeférhetetlenségi nyilatkozatot az ajánlattevőktől?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő döntése szempontjából abban a tekintetben,hogy milyen információval kapcsolatban kívánja megnyilatkoztatni azajánlattevőt az eljárás vonatkozásában, a Kbt. meglehetősen tág lehetőségetenged. Ha tehát az ajánlatkérő definiálja, hogy mit ért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 88. §-a az alábbiakban szabályozzaegy adott ajánlat érvénytelenségét, valamint a kizárás okait.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.